Publikációk

Oktatóink, hallgatóink, külsős szakemberek, szakértők cikkeinek adunk teret itt.Sok érdekes témáról olvashat, letölthető formában.

Online jelentkezés

Online jelentkezés



Gyurán Erzsébet
grafológus

Beszéd és Írás

MINT KOMMUNIKÁCIÓ

 

Kedves grafológus hallgatók, olvasók!

Jegyzetemmel egyrészt segítséget szeretnék nyújtani azoknak a hallgatóknak, akik a grafológusképzés 3. évében az emeltszintű grafológusi vizsgájukra készülnek, másrészt pedig magát a kommunikáció fogalmát, összetevőit "dióhéjban" megismertetném azon olvasókkal, akik ez irányban némi érdeklődést mutatnak.

A kommunikáció szót sok helyen és sokféle jelentésben megtalálhatjuk. A XX. század végére világviszonylatban is közkedvelt, használatos fogalommá vált.

MI IS A KOMMUNIKÁCIÓ? Interakció.

Az információk cseréje, melyek mindig egységben szerepelnek valamilyen információ jelekkel, hordozókkal, jelrendszerekkel.

Az információ lehet:
- tömör, a megértése akár lehet szituációfüggő is
- lehet felesleges információ bőség, amikor a "lényeges" a kevés, és sok a "töltelék".

A grafológia kézikönyvben az alábbi megfogalmazást találhatjuk:
"Az általános kommunikációelmélet szerint minden olyan esetben kommunikációról beszélhetünk, amikor két vagy több tényező (személy, élőlény, dolog, stb.) között bármilyen kölcsönhatás, információcsere lép fel. Ha a kommunikáció szót halljuk, elsősorban emberek közötti információk közléscseréjére gondolunk."

Az idegen szavak és kifejezések szótárában a kommunikáció négy jelentését olvashatjuk:

- tájékoztatás (hír) közlés

- hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen közlésre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer segítségével,

- gesztusok  - közlemények - érintkezés

- mimika stb.

Tehát valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek közölni egymással valamit, ilyen módon befolyásolni tudják egymás viselkedését.

"Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe."
(AUGUSTINUS; Vallomások. 1982)

Aszerint, hogy a kommunikáció létrejöttének, vagy megjelenésének folyamatában közreműködik-e valamilyen szándék, vagy sem, a jeleket két csoportba szokták sorolni.

1. Természetes jelek, melyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható ki. (pl. füst a tűz jeleként, a dörgés a villámlás előzményeként, stb.)

2. Mesterséges jelek, amelyek valamely közösség által megegyezés alapján jöttek létre. (pl. a nyelvek, a jelképek)

Az információcseréhez szükség van:


adóra (küldőre),           vevőre (befogadóra),    egy csatornára, vagy egy közegre mely az adót és a vevőt összeköti


egy információra, amelyet                                     közös kifejezőeszközre, kódra,
az adó és vevő eljuttat a csatornán,                        (pl. nyelv) mely a megértést szolgálja

NEM LEHET NEM KOMMUNIKÁLNI!
Ez annyit jelent, hogy minden emberi megnyilvánulás - még a hallgatás, a nem cselekvés is - kommunikáció, hisz az is jelent és üzen valamit.

A kommunikáció folyamata lehet:
- egyenrangú (szimmetrikus), ha a partnerek közötti viszony egyenlő (pl. barátok, munkatársak, osztálytársak)
- egyenlőtlen (kiegészítő), ha a felek közötti különbségen az egyik vagy másik fél nagyobb befolyásán van a  hangsúly, pl. tanár-diák,


tanár - diák                 főnök - beosztott              orvos - beteg

"Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe."
(AUGUSTINUS; Vallomások. 1982)

A kommunikáció típusai:
- egyirányú, mert a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni.

pl. költő, író              -                olvasó között 
vagy a       
költő, író                -           televízió adás között

- kétirányú, mert a feladó és vevő a kommunikációs folyamatban szerepet cserél. (pl. beszélgetés, telefonálás, vitatkozás, stb.)
- közvetlen a kommunikáció, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, térben közel van egymáshoz
-  közvetett a kommunikációról minden más esetben.
(pl. magunknak emlékeztető feljegyzést készítünk, csomót kötünk a zsebkendőnkre, vagy egy harmadik résztvevő segítségével jut el a címzetthez az információ, de ide tartozik minden tömegkommunikáció is, melyre a közvetettség és az egyirányúság jellemző)

Metakommunikáció alatt azokhoz a beszédhez tartozó spontán mozgásos megnyilvánulásokat értjük, amelyek nagyrészt a humán fejlődés által jelennek meg, és a beszéd folyamatának önkéntelen kísérői. Ezek a beszédtartalom érzelmi-indulati színezői, a közlés valódiságának kifejezői, kapcsolati és közlésszabályozó funkciót töltenek be.


harag                                     öröm                                bánat

Metakommunikációról az írott közlések esetében is beszélhetünk. Funkciója ugyanaz, mint a beszédet kísérő metakommunikatív jelzéseké, természete viszont a grafikus megvalósításból eredően eltérő. Nagy szerepük van pl. az írásjeleknek a hangsúlyok kijelölésére, vagy az írás egyéb formai jegyeinek, amelyek különösen szembetűnnek. Ilyen metakommunikatív szignáloknak tekinthetők az írás grafológiai jelei is. (pl. írás nyomatéka, dőlése, margók, szimbólumok, stb.)

A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI

Verbális kommunikációs csatornák

"Kommunikáció céljából az ember rendelkezésére áll: a beszéd és az írás, sőt a gesztusnyelvek is. S nemcsak a kísérő gesztusok, hanem teljesen kidolgozott nyelvek is, olyanok, min a síksági indiánok jelbeszéde. Ezen a jelbeszéden korlátlanul tudnak társalogni, prédikálni, szerelmet vallani és így tovább. A beszédnek azonban egyedülálló és sajátos helyzete van, mint a kommunikáció általános és egyetemes eszközének. Sok előnye is van a többi kommunikációs eszközzel szemben."
(LOTZ, 1976, 62 )

Írás

"a nyelv segítségével kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló, egyezményes grafikai jelek  rendszere"
(HOPPÁL, 1990, 100)

Az írás: "Nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere."
( KÉKI, 1971, 10 )

Beszéd és a nyelv
A nyelv a közlés, a kommunikáció eszköze, jelek rendszere. Az emberiség kezdete óta meghatározó és fontos szerepe van a nyelvnek. Kutatása a nyelvtudomány feladata. A verbális csatorna a nyelvből, mint általános jelrendszerből és ennek alkalmazásából, a beszédből, valamint az írásból áll. Ha a verbális kommunikáció és a metakommunikáció egybeesik, az információ átmegy.

"A nyelv egymagában álló hatalmas szervezet, egy természetproduktum, melynek oly furfangos, de lényegében fölségesen egyszerű törvényei vannak, mint a természetnek."
(KOSZTOLÁNYI, 1990,8)

A nyelv társadalmi jelenség, a társadalom hozta létre, fejlesztette ki, a társadalom fennmaradásának biztosítéka. (A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládhoz, azon belül is a finnugor ághoz tartozik.) Mintegy tízezer különböző nyelvet és nyelvjárást ismerünk, amelyek mind egyedülállóak a maguk nemében. A nyelv használata minden eddig ismert emberi kultúrát jellemez. 
A nyelv az emberi kommunikációban több fontos funkciót lát el:
- lehetővé teszi a világ szimbolikus megjelenítését (nem kell jelen lennie annak a tárgynak, amiről az interakció folyik, pl. életjelenségek, stb.)
- lehetővé teszi, hogy a cselekvéseinket másokkal összehangoljuk, együttműködjünk.
- a nyelv által lehetővé válik, hogy a közlések cseréje során személyes jelentéseket közvetítsünk az embertársaink számára.

Nem verbális kommunikációs csatornák:

Az írás nem verbális eszközei:
papír, toll, ábrák, képek, stb. 
A beszéd nem verbális jelei: gesztus, mimika, a mozgás, a térköz (bizalmas, személyes, társasági, nyilvános), az öltözködés, testtartás,
vokális jelek (a kimondott üzenetek hangalakjának milyenségét jelenti), tekintet, emblémák (ruha, haj, díszek, stb.)
kronémika ( az interakció időviszonya, vagyis hogy a beszélgetés résztvevői a beszélgetési szakaszokra, mint a búcsú, üdvözlés, stb. mennyi időt fordítanak.

A KOMMUNIKÁCIÓ HIBÁI:

- ha rossz a kommunikáció előkészítés (tisztázatlan, mit is akarok igazán közölni, elérni)
- ha a megértést nem könnyítjük meg
- félreérthető szituációt teremtünk
- ha hiányos, veszteséges az információ (pletyka, pl. add tovább játék)
- ha a kommunikátor hitelét veszti, nincs bizalom a közlő felé
- ha az információ megszakad, elfelejtik továbbadni

A hibák megelőzése, megoldása:
- világos, és teljes legyen a közlés, az információ (tisztesség is kell hozzá)
- a kommunikáció épsége, integritása (információ veszteség és torzulás nem léphet fel)
- alacsonyabb beosztásúakkal való kommunikáció (mert igénylik)
- a közlés legyen egyszerű és hiteles
- a közlő felé a másik fél mutasson meghallgatási szándékot
- a kommunikáció soha ne empátia nélkül jöjjön létre

"Nyelv nélkül nem tudnánk megérteni magunkat egymással - ez így nem igaz; az viszont igen, ( …. ) hogy a beszéd és az írás használata nélkül az emberek nem tudnák magukat megértetni."
( WITTGENSTEIN )

 

Gyurán Erzsébet
grafológus

 

 
Facebook oldalunk

Tekintse meg Facebook oldalunkat is, "Ágnes Katona" név alatt.