Publikációk

Oktatóink, hallgatóink, külsős szakemberek, szakértők cikkeinek adunk teret itt.Sok érdekes témáról olvashat, letölthető formában.

Online jelentkezés

Online jelentkezés

 

Miért lennék én más?

Magyar Akkreditált Grafológiai Iskolák Fóruma
Gárdony2006. augusztus 26 - 27.

Már különösen kicsi gyermekeknél megfigyelték, hogy az érdeklődés különösen erős és kitartó koncentrációt képes kiváltani. A kíváncsiság először kutató tevékenységben nyilvánul meg, így ez a tehetség korai jele is lehet. Az exploráló tevékenység az életkor előrehaladtával változik.  A rázás és ütögetést folyamatosan felváltja a funkcionális manipuláció, mint a dolgok szétszedése és összerakása. Ezt követően a gyakori kérdések mutatják a gyermek kíváncsiságát.
A leghatékonyabb motiváció a pozitív énkép és a siker elérésére irányuló belső hajtóerő. A belső hatékonyság erőt ad a gyermeknek, hogy kitartson az érdeklődése mellett.
Mivel hosszú és intenzív gyakorlás szükséges a sikerhez, így a korai kezdés határozott előnyöket jelent (zene, sport, stb.)
A tehetségesek általában belső kontroll vezérlésűek, önállóak, fejlődésorientáltak. Ezáltal kevés külső irányításra van szükségük. Fontos ugyan a szülői szerep és támogatás, de tudni kell hol is van a határ. Gyakran a szülő a saját megvalósítatlan álmait próbálja gyermekére "erőltetni" nem is gondolva arra mekkora kárt is okoz ezzel. Sokan nem látják be, hogy már a pár éves gyermek is képes megfelelő szituációkban, a megfelelő döntésre. Sport, zene, tánc és még sorolhatnánk azoknak a dolgoknak a sokaságát, amit szeretnénk ha gyermekeink elsajátítanának az évek során. Nem vesszük észre, hogy míg az egyik ösztönzi és erősíti belső értékítéletét, addig a másik ezt teljesen lerombolja és erős frusztrációt vált ki belőle. Be kell látnunk a gyermekeink nem minden területen egyformán fogékonyak és tehetségesek. Ha ezt felfogjuk és egocenrikusságunkat háttérbe szorítjuk egy olyan megerősítést adhatunk, ami gyermekeinket ösztönzi és kellő mértékben támogatja.
Sok kutatás irányult a tehetség megfogalmazására és feltárására. Próbáltam a különböző megközelítéseket egy kicsit összefogni és valamilyen szinten egységbe rendezni. Renzulli "háromkörös" modelljétől egészen Guilford - ig.

A kutatások elsősorban arra irányultak miképpen lehet a tehetséget fejleszteni, ápolni és ösztönözni. A kiszélesítő, többdimenziós és rendszerelméletű modellek ezt célozták meg.
A definíciókban a képességek mellett hangsúlyossá váltak a személyiségjegyek kihangsúlyozása és a modellek alkotása.
Renzulli a tehetségre jellemző viselkedést három alapvető tulajdonságcsoport integrációjaként írta le.


"Háromkörös" modell

Szerinte a tehetséges gyerekek azok, akik képesek magukban kifejleszteni ezt az integrációt, és alkalmazni valamely, az ember számára jelentős területen.

Átlag feletti képességek:


Renzulli ezeket a képességeket differenciálta és két fő csoportra osztotta. Az első csoportba tartoztak az általános képességek (magas szintű elvont gondolkozás, verbális és számgondolkozás, jó memória és folyékony beszéd, téri viszonyok átlátása, alkalmazkodóképesség, pontos és gyors információfeldolgozás) a második csoportba pedig a speciális képességek (ezt az általános képességek egy vagy több speciális területen való alkalmazását jelenti).

Kreativitás:


Guilford a kreativitást "feltalálásra való képesség"-ként definiálta.
Rendszerezett intelligenciamodelljében többek között megkülönböz-tette a konvergens (elemek közötti viszonyok felismerése által lehet eljutni, rátalálni az egyedül helyesnek látszó eredményre) és divergens (több lehetőséget vizsgál egyszerre, így többféle megoldáshoz vezet) gondolkodást.

Jól ismerjük a grafológiában a mentális jellemzőkön belül, a gondolkodás minőségénél eme két "területet".
A konvergens (bal féltekés) gondolkodásmód írásban való megjelenése:
szabályosság, kisebb méret, jó olvashatóság, iskolás vagy nyomtatott betűképzés, lassú vagy közepes tempó, stb.

A divergens (jobb féltekés) gondolkodásmód:
duktus: girland vagy fonal, gördülékenység, egyszerűsítések, gyors tempó, enyhe szabálytalanság, stb.

Az USA-ban folytatott kísérletek a divergens gondolkodás természetére irányultak. A kreatív gondolkodás faktoraiként megkülönböztette:
- a folyékonyságot (fluencia)
- a rugalmasságot (flexibilitás)
- az eredetiséget (originalitás)
- az újradefiniálást
- az elaborációt

Feladat elkötelezettség:
Személyiségjegyekből tevődik össze, mint önbizalom, érdeklődés, kitartás, én erő, kritikus gondolkodás stb.

Gyakran a tehetség a közösség felé való megnyilvánulásban is megmutatkozik. Nem szabad, hogy ide soroljuk az úgynevezett különcöket, mert ők igazából öltözködés szempontjából tűnhetnek másnak. A művészek olykor elvont gondolkodása azonban a társadalom normáitól való eltérésben nyilvánulhatnak meg.  Saját énjüket nem hajlandóak feladni ezáltal talán az elfogadásuk is nehezebb mások számára. A külvilágnak inkább segítenie, mint nem elítélnie kell ezeket az embereket. Zárjuk ki szubjektív megítéléseinket, mert mindannyian emberek vagyunk, voltunk és leszünk csak ki így, ki pedig úgy.

 

Székesi István
grafológus, írásszakértő

 
Facebook oldalunk

Tekintse meg Facebook oldalunkat is, "Ágnes Katona" név alatt.