Publikációk

Oktatóink, hallgatóink, külsős szakemberek, szakértők cikkeinek adunk teret itt.Sok érdekes témáról olvashat, letölthető formában.

Online jelentkezés

Online jelentkezés

 

STRESSZ - DISTRESSZ A KÉZÍRÁSBAN


Gyurán Erzsébet
grafológus

" Kézírásunk nem hazudik,
az értőnek elárul mindent.
Ha pedig tudatosan fejlesztjük, 
önmagunkat építjük áltata."

BENÁRIK ÁDÁM


Tudnunk kell, hogy a szervezet fizikális és pszichés megterhelése nem csak viselkedésünkre, kézírásunkra is kivetül.

A stressz és distressz elméleti megközelítése:
A stressz mindennapi életünk része. Pszichológusok, szakemberek által szerkesztett szakirodalom tanulmányozása alapján törekedtem arra, hogy a hétköznapi emberek számára is érthető, idegen kifejezések használata nélkül írjam le azokat a figyelmeztető jeleket, amiket a hajszolt életű embereknek szánok elsődlegesen. Azonban másoknak sem árt tudni, hogy a stressz és distressz között mi a különbség, még mielőtt e jelenséget, a stressz tényleges rossz oldalát megtapasztalnák.

Szeretném felhívni az olvasók figyelmet arra, hogy ha írásuk önfelismerés alapján megváltozik, érdemes szakember által megvizsgáltatni azt. Az írásváltozásnak többféle oka is lehet, a stressznek, distressznek, a szorongásnak jelenléte ugyanúgy közrejátszhat a kézírás változásban, mint bármilyen betegség jelenléte, vagy pszichés vagy fizikális túlterheltség .

A stressz fogalma:

Sellye János stresszkutató professzor szerint:
" mindegy hogy kellemes, vagy kellemetlen helyzettel állunk szemben, szükségünk van a stressz hatására, hisz -e nélkül nem élnénk, csak vegetálnánk ".
" A stressz az élet sava - borsa "
- mondta.

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint:
a " szervezet vagy pszichikum ( erős vagy gyakori ) megterhelésének hatására létrejött állapot. "

A Pszichológiai Kisenciklopédia értelmezése alapján:
"a stressz meghatározott időszakon át tartó testi és lelki megerőltetés," mely adott esetben képes aláásni az egyén képességét … " .

A kézírásban a stressz jelenlétének legátfogóbb grafológiai sajátosságai

bal margó: szűk
jobb margó: széles
szótávolság: nagy
másodlagos szélesség: szűk
az aláírás kisebb a szövegírásnál
dőlés erősen változó, a bal irányú dőlés gyakoribb
betűméret: változó
sortávolság: változó
középzóna: kisebb
felső zóna: magasabb és szűkebb
Sok javítás indokolatlan pontok, fedővonalak, szavak aláhúzása, betűhiányok, erősebb nyomaték főleg a kezdőbetűknél fordul elő.

A distressz fogalma:

A kellemetlen és káros stresszek nagy csoportját jelöli. A stresszt okozó ingerek sokasága egyszer csak az élettani funkciókban változásokat idéz elő. Egy idő után aztán kimerül a szervezet, energiahiány lép fel. Ha negatív érzések csak néha-néha fordulnak elő, melyek-szorongás, félelem, agresszió, fásultság, depresszió-nem kell hogy beszéljünk distresszről. Azonban ha ezen érzések sorozatosan életünk részét képezik, meghatározzák életminőségünket, akkor baj van. A distressz eluralkodik a szervezetben, betegségek sorozata is követheti egymást, sőt tartós betegséget is okozhat.

A distressz megjelenésénél a kézírásban az alábbi változások figyelhetők meg:

Margó nagyság: növekszik, lefelé haladva szűkül, hullámos formát ölt.
A feladattól való tartózkodást, félelmet jelenti. A bizonytalan és biztos kezdés között hullámzik, mert az eredeti elképzeléseihez mindig visszatér, s közben állandó önértékelés jellemzi. 
Megszólítás: enyhén balra kerül, a segítségkérés igénye fennáll, az aláírás vízszintes helyzetű, ami állandósult biztonságérzetre utal, valamint a szabályok betartására.

A distressz előidézheti a kisebbrendűség érzését, kifejezheti az elfojtást, elnyomottságot.
Így a szóközök ingadozók, sorközök növekszenek, elkülönülési hajlamot mutat. Az ilyen személy távol tartja magát másoktól, és az adott feladattól is. Ha csökken a szóköz, az arról ad információt, hogy az illető személy összeszedte gondolatait, szellemi és érzelmi élete is rendezettebbé vált.

Felső zónaméret megnyúlik, a distressz állapotát tudatosan éli át az érintett, az alsó zónákban az ingadozás csökken, ez a stabilitásra való törekvésre utal. A zónákban a hurkok teltebbé válnak, a megélt sikereket mutatja.
A kötésmódot ( személyiségfüggő ) a distressz nem befolyásolja.

Kötöttség vizsgálatánál a distressz jelenléte a kötetlenséget mutatja, ami abból adódik, hogy az író személy többször megáll, átgondoltabbá válik. Kezdővonal nem található, lényeglátásra utal, a végvonal kicsi volta is ezt erősíti meg belső fegyelemmel. Hibák szintén személyiségfüggők, akiknél előfordulnak javítások, helyesírási hibák, betűelhagyások, ezek a jelek a figyelemhiány jelenlétét erősítik. 

A stresszre adott gyakori lélektani reakció többek között a szorongás, a félelem. A szervezetünket sem fizikálisan, sem pszichésen nem tudjuk becsapni!  Fontos felismernünk, ha már baj van, ha a mindennapos hajsza a harmónia és a komfortérzet rovására megy. Nem fogjuk jól érezni magunkat " bőrünkben ". Hajszolt helyzet a sokrétű érdeklődés miatt könnyen kialakul. Sokan nem tudják eldönteni, hogy melyik területen mélyüljenek el igazán, ahová ténylegesen érdemes nagy és hosszabb energiát fektetni. Amíg ezeket a dolgokat az érintettek nem fontolják meg és nem gondolják át igazán, addig az erők szétforgácsolása örökös problémát fog jelenteni.

A szorongás, félelem jelei a kézírásban:

bal margó: kicsi és szűkülő
jobb margó: nagy
felső margó: kicsi
alsó margó: változó
szótávolság: nagy
sortávolság: kicsi
sorirány: ereszkedő
oválok: zártak, szűkek
kötésmód: árkád kisebb szögesedéssel
betűnagyság: kicsi
elsődleges és másodlagos szélesség: szűk
írásmód: kötetlen
dőlés: bal irányú
kezdővonal: pont vagy vízszintes alakú
végvonal: a szóvégek leesnek
ékezet: balra leszakadó, vagy oválba vágó, 
"t" áthúzás: balra eltolódott, kis méretű
hurkok: közel a középzónához
első betű: közel a középzónához, kicsi, keskeny

Előbbiekben leírt terheket átélő személyiségnek tudnia kell megálljt parancsolni, még akkor is, mikor szervezet azt jelzi, " ráfér még egy lapáttal ", tovább bírná a pörgést, a hajszát. Az életvezetés során fontos, hogy mindenki számot vessen bevállalt feladataival és mérlegelni tudjon a befektetett energia és a haszon között! Az okosan adagolt megterhelésekkel ugyanúgy elérhetők a célok, mint hajszolva, azzal a különbséggel, hogy a mértékletesség mellett lesz önbizalmunk, életkedvünk, mellette pedig az igazi személyiségünket jellemző írásmódunk is megmaradhat.

 

Felhasznált irodalom:

Gyurán Erzsébet: Szakdolgozat Országos Írásszak. Int. Eger 2005
Klein Sándor: Munkapszichológia I.-II. Bp. 1998
Okker Kiadó: Mentális és viselkedészavarok Pszichológiája (Szöveggyűjtem.)
Románné Goldzicher Klára: Írás és egyéniség
Rita L.Atkinson- Richard C. Atkinson: Pszichológia
W.Barna Erika: Beszél az írás  1993
F.Visnyei Irma-Gulyás Jenő István-Katona Ágnes-V.Vékony Györgyi : A grafológia alaptankönyve I.-II. 2001
Bagolyvár Könyvkiadó   A halogatás leküzdése  
www. bagolyvar.hu



 

Gyurán Erzsébet
grafológus

 
Facebook oldalunk

Tekintse meg Facebook oldalunkat is, "Ágnes Katona" név alatt.