Országos Írásszakértő Intézet

 

A viselkedéses gátoltság

avagy ismét a kimeríthetetlen téma: balkezesség

1/4. rész

 

"Aggódva mérem:

milyen távolság lehet

fej s írás között."

(Fodor Ákos)

E cikk szemezgetés A jobbféltekei dominancia egyes hatásai a viselkedésre; A viselkedéses gátoltság címu szakdolgozatomból. Az alapötlet onnan származik, hogy a bal kézzel írás csupán "következmény", mindennek - minden ezzel járó kivételes tehetségnek vagy bajnak vagy különcségnek - forrása a jobb agyfélteke. A két félteke eltéro funkcióit boncolgatva az tunt a legérdekesebbnek és grafológiailag megfoghatónak, hogy a jobbfélteke felelos a negatív érzelmekért, a szégyenlos magatartásért, a viselkedéses gátoltságért. Dolgozatom célja így az lett, hogy balkezes írásokat vizsgálva kimutassam: a jobbfélteke dominanciája indukálja a viselkedéses gátoltságot, így a balkezes emberek hajlamosak erre. A gátoltságra utaló grafojegyek magas elofordulási arányát reméltem megtalálni a balkezes írásokban. Alátámasztásul, ellenorzésül, összehasonlításul a vizsgált személyekkel elvégeztem a Szondi-féle projektív tesztet. Hipotézisemet sikerült igazolni.

Belemélyedve a témába több dolgozatnyi probléma, kérdés merült fel bennem és szeretném is vizsgálódásaimat folytatni. Egyenlore azonban ezen az apró területen nézzék meg, mire jutottam a balkezesek fura világának megért(et)ésében...

 

A domináns jobbkezesség kialakulása

 

Arról, hogy a jobbkezesség hogyan vált dominánssá, többféle hipotézis ismeretes. A teljesség igénye nélkül lássunk néhány érdekes és néhány valószínubb próbálkozást, majd a korrekt választ.

A jobbkezesség a háborúzásnak lenne köszönheto? Carlyle angol történész és esszéista a XIX. század végén azt feltételezte, hogy az ókori, középkori háborúkban a katonák bal kézzel tartották védopajzsukat, hogy szívüket védjék, így jobb kézzel kezelték a kardot, lándzsát, ami a jobb kezet "ügyesítette".

Hölgyeim, a jobbkezesség (is) feminin eredetu!? A XX. század végérol származik Calvin elmélete: a jobbkezuség úgy alakult ki oseinknél, hogy a csecsemojüket a szívük felett, a bal oldalon tartó asszonyok a jobb kezükben fogott hajítható eszközzel riasztották el maguktól a gyermekükre támadó ragadozókat.

A fenti, inkább szórakoztató elméletek mellett már valószerubb feltételezés az, hogy a jobbkezuség oka a mechanika: a test tömegközéppontja a bal oldalon van, így a bal lábnak könnyebb az egyensúly megtartása, ebben pedig a jobb kéz segít, az a mozgékonyabb.

A feminin indoklás nem maradt revans nélkül, Geschwind és Galaburda 1987-ben a tesztoszteron-elmélettel állt elo: a férfi nemi hormon túlzottan magas szintje lelassítja az embrió balféltekéjének növekedését és gátló hatást gyakorol az immunrendszerre; a balfélteke meglassult fejlodése miatt a jobbfélteke kompenzál: fokozottab növekedést mutat, illetve bizonyos balféltekés funkciókat átvesz, ezért végül a jobbfélteke lesz a domináns. Ezen elméletet alátámasztani látszik, hogy a balkezesek között több a fiú.

A valódi tudományos válasz Marian Annett nevéhez fuzodo genetikai teóriában rejlik. A jobbkezuség az emberré válás során lépcsozetesen, a két lábon járással összefüggésben alakult ki. A két lábon járással felszabadult kezek gazdaságos munkamegosztása szerint az egyik kéz nyúlt a vizsgálandó tárgy után (90%-ban ma is a jobb), míg a másik besegített, tartotta a tárgyat (90%-ban ma is a bal). A késobbiekre utalva: a bal kéz - a jobbkezeseknél is - a két agyfélteke aszimmetriája miatt bizonyos mozgással kapcsolatos muveletekben, például a térben való mozgásban többet tud, mint a jobb. Eredetileg tehát a homo habilis-nál és a homo erectus-nál a gazdaságosabb munkamegosztással volt kapcsolatban a kézhasználati preferencia.

De miért a jobb kéz vált dominánssá? Annett elmélete alapján a testi, bilaterális szimmetriát, s így egyben a valamilyen kezuséget is egy olyan gén határozza meg, amely két formában fordulhat elo: "jobbra toló" (right shift, RS+), illetve "balra toló" (RS-) formában. Annett tapasztalati tényekkel is alátámasztott elméletének lényege, hogy a szimmetrikusságot biztosító génben valamilyen mutáció okozta mechanizmus az emberelodök fejlodésének viszonylag korai szakaszában a "jobbra toló" formát tette dominánssá - ez hozta létre az emberelodök többségében a jobbkezuséget. Másrészt a gén "balra toló" formációja nem eredményez automatikusan balkezuséget, csupán egy neutrális helyzetet, amelyben egyaránt kialakulhat bal-, illetve jobbkezuség is: például két balkezes szülo utódai egyaránt lehetnek bal- és jobbkezesek. A genetika Mendel-féle szabálya szerint az utódok 25%-ában két RS+ formájú gén lesz, 50%-ában fele RS+, fele RS- és 25%-ukban két RS-. Így az RS+ dominanciája miatt az utódok 75%-a eleve jobbkezes lesz; a két RS- formájú génnel rendelkezoknek pedig egyik fele jobb-, másik fele balkezes (ha nincs irányított környezeti hatás, pl. átszoktatás). A kialakult arányok alátámasztják a népesség nagy részében szokásos 90%-os jobb-, 10%-os balkezességet.

 

Aszimmetrikus féltekék

 

A szimmetria általában jellemzo az állatvilágra s az emberre is (néhány kivételtol, például a szív elhelyezkedésétol eltekintve). Anatómiai értelemben az ember ugyanúgy biszimmetrikus lény, mint a gerincesek legtöbbje. De az emberi agy fejlodése során bekövetkezett valami, ami alapvetoen felborította a szimmetriát - részben szerkezeti, de foleg funkcionális értelemben. A majmok két agyféltekéje mind anatómiai, mind funkcionális szempontból egyforma; viszont az emberi agy két féltekéjének különbözosége az emberi személyiség alapveto vonása.

A két félteke különbözoségére a múlt században derült fény: Dax francia vidéki orvos, majd az 1860-as évek elején Broca francia idegtudós rájött, hogy a beszédközpont csak a balféltekére lokalizálódik.

A beszédközpont agyi területével ma is foglalkozó Le Doux amerikai tudós szintén az Annett-féle eredendo jobbkezességre alapoz. Az eloembernek még nem volt beszédközpontja, a két félteke még szimmetrikus volt. Az eloember kommunikációja a gesztikuláció volt és a bal fali lebeny egy területe mindinkább érzékeny lett erre a kommunikációra. Az eloember gesztikulációja hangkiadással is párosult, így a bal fali lebenyben indukálódott a hangokra is érzékeny beszédközpont. Mindkét féltekén az alsó fali lebeny a térben való mozgással kapcsolatos érzo-észlelo muködésért felelos, de a bal alsó fali lebeny elsosorban a jobb mellso végtagból származó gesztikulációt kezdte érzékelni, felfogni. Azért a bal, mert az eloember jobbkezes volt és az agypályák keresztezettek.

Ez a folyamat anatómiai aszimmetriát is létrehozott a beszédérzékelésben érintett bal halántéki fali lebeny és a beszédet nem érzékelo jobb halántéki lebeny között. Késobb a gége fejlodésével párhuzamosan kialakult a bal frontális lebenyben a beszéd motoros régiója is.

Tény, hogy a mai népesség 96%-ában a beszédközpont a bal oldalon van, ami elindított egy megállíthatatlan folyamatot: a másik, nem beszélo jobbfélteke másban lett eros; például a látásban és a jobbfélteke "beszédében", a muzikalitásban.

A két félteke tehát nem egyforma, de korántsem muködnek egymástól függetlenül. Az anatómiát alapul véve a két féltekét a kérgestest köti össze, de funkcionálisan sem elszigeteltek (pl. az epileptikus roham egyik féltekérol a kérgestesten át átterjed a másikra, majd a két fókusz egymást egyre erosíti, a roham életveszéllyé válhat; tükörfókusz-jelenség). A kérgestest átvágásával viszont mindenféle kapcsolat megszüntetheto a féltekék között (életmento beavatkozás lehet), amit elso látásra észre sem lehet venni, de cselekvésekben tetten érheto: érdekes tapasztalat volt, hogy egy mutött páciens, aki jó viszonyban volt a feleségével, egyszer nagyon dühös lett rá és balkezes lévén bal kézzel pofon akarta csapni, de a jobb keze lefogta a balt. Kétféle akaratunk volna?

A két félteke munkamegosztásban dolgozik. Eltéro, de egymást kiegészíto, egymással együttmuködo tulajdonságokkal bírnak.

A beszéd tehát balféltekés tulajdonság, a jobbfélteke néma. A beszédhez idokódok kellenek, az idoérzékelés is a balfélteke sajátja. Az a tudat, hogy van és volt - és reményeink szerint lesz is - történelem, hogy a világmindenség keletkezett valamikor, s hogy az emberi élet is véges, mind a balfélteke rendkívül fontos tulajdonsága, amirol a (szerencsés?) jobbfélteke nem vesz tudomást, o idotlen. A jobbfélteke beszéde a zene. Itt nem szabad összekeverni a jobbféltekés muzikalitást a zene komponálásával, ami a balfélteke képessége, ahogy az idoérzés is balféltekés.

Ha új dolgokat próbálunk kitalálni, hipotéziseket állítunk fel - erre a balfélteke nem alkalmas, csakis a jobb. A jobbfélteke kialakít egy hipotézist, majd átküldi a balnak, az raktározza s ettol kezdve úgy dolgozik vele, mintha sajátja lenne. A balfélteke logikus, analitikus gondolkodású, racionális, realisztikus, digitális muködésu; míg a hipotézisállításra képes jobbfélteke holisztikus gondolkodású, analóg muködésu, irracionális és szubjektíven ítél. Míg a balfélteke erossége a következtetés, addig a jobbé a képzeloero. A jobbféltekéhez kapcsolódik a kreativitás, az alkotókészség, a muvészetek gyakorlása, a matematikai és a prozódikus képesség (verselés) is. A kreativitással karöltve a humorérzék is jobbféltekés.

A jobbfélteke - bár néma - jobban lát, jobban tájékozódik, az o sajátja a térérzés, a térmanipuláció, a mintaérzékelés, a képi szimbolizmus képessége. Geometrikus felfogású, hisz jobban lát (a balfélteke algebrikus). Tárgycentrikus gondolkodású (a balfélteke absztrakt) és a figyelmi folyamatok kontrollálására képes.

A jobbfélteke intuitívabb, hisz irracionális és szubjektív. Hipnábilisebb is, mert vonzódik a különös élményekhez, kreatív és nyitott, jobban turi az ellentmondásokat (többek közt Völgyesi Ferenc hipnóziskutató nyomán, 1950-es évek); késobb igazolták, hogy a hipnotikus jelenségért a jobbfélteke felelos (Barkan, Kosslyn).

A jobbfélteke akarata az ösztönös tenni vágyás, míg a balféltekéé a kontroll, a logikus, tudatos ellenorzés.

Emlékezet szempontjából a balfélteke feladata a kódolás, a jobbé az elohívás és asszociálás. A hosszú távú emlékezetbol való elohívás szintén a jobbfélteke privilégiuma.

Az én-tudat viszont kizárólag balféltekés tulajdonság - a jobb is hozzátesz mindig valamit ehhez a tulajdonsághoz, csak nem tudatosan.

Hámori József szavai kiválóan érzékeltetik a két félteke e "szimbiózisának" elengedhetetlenségét: "Az eltéro tulajdonságok nemcsak kiegészítik a két féltekét egységes aggyá, hanem hatalmas pluszt is jelentenek. Itt 1 + 1 ? 2, hanem 1 + 1 = 3. Ebbol jön ugyanis létre az, amit emberi személyiségnek nevezünk."

 

A féltekék emocionalitása

 

Mivel szubjektív, a jobbfélteke értékeli az érzelmi tartalmakat; o asszociál; számára nagy jelentoségu a hanglejtés és a hangmagasság, mint érzelmi jelzés.

Az egyetemes vagy primitív érzelmek (öröm, düh, undor) kifejezéséért szintén a jobbfélteke felelos. Például a bal arcfelünk sokkal huségesebben mutatja, hogy mit gondolunk (pl. egy beszélo partnerrol), mivel a jobb arcfelet kontrollálni tudjuk, a jobbfélteke irányította balt viszont nem.

Bruyer kísérletei támasztják alá, hogy a jobbfélteke a központja az arcfelismerésnek és az arckifejezések tükrözte érzelmek azonosításának: prozopagnóziás pácienseinek végletes nehézségeik voltak az arcfelismerésben, még a saját arcukat sem ismerték meg; viszont látták a vidámságot, a mosolyt, de nem tudták, hogy a feleségük mosolyog. Az arckifejezések kommunikatív funkciójukon túl az érzelem élményének létrejöttéhez is hozzájárulnak; azért örülünk, mert nevetünk (faciális feedback).

Két osemóciót különböztetünk meg (Jeffrey A. Gray alapján):

BAS (Behavioral Approach Activation System): viselkedéses aktiváló rendszer, közelíto viselkedés: arra motiválja a személyt, hogy a kívánatos, ösztönzo, jutalmazó ingerek felé mozduljon el, jutalomkereso legyen; ez a rendszer felelos a pozitív érzelmekért (pl. remény, öröm);

BIS (Behavioral Inhibition System): viselkedéses gátlórendszer, visszahúzódás: gátolja a személyt, hogy a célok felé mozduljon, a büntetés jelzoingereire fogékony; a szorongás érzéséért felelos.

A közelíto aktivitást kiváltó ingerekre a bal frontális fokozott aktivitás, míg az elkerülést kiváltó averzív ingerekre jobb frontális fokozott aktivitás érzékelheto - ezt a különbséget egy jutalmazást és büntetést alkalmazó játékhelyzetben sikerült kimutatni fiatal gyerekeken Sobotka, Davidson és Senulis 1992-es kísérletében. Ez az EEG aszimmetria szoros kapcsolatban van az egyén emocionális válaszkészségével és azzal, hogyan ítéli meg a külvilági ingerek emocionális alaptónusát. A két félteke az emocionalitásban tehát eltérést mutat: a jobbfélteke felelos a negatív emóciók generálásáért és észleléséért, az elkerülo viselkedésért, míg a balfélteke a pozitívakért, a közelíto viselkedésért.

 

Jobbféltekei dominancia

 

Ez a fejezet azt igyekszik megmutatni - kutatási eredmények bemutatásával, foként Szendi Gábor tanulmányai alapján -, hogy a jobbféltekei túlmuködés kapcsolatba hozható temperamentum- és személyiségvonásokkal, valamint - itt csupán érintolegesen - néhány patológiás tünettel, betegséggel. A kutatók ezen szempontokat vizsgálva azt is megállapítják, hogy eredményeik általánosíthatók függetlenül attól, hogy a jobbféltekei dominancia "veleszületett" vagy "szerzett"-e.

"Veleszületett" jobbféltekei dominanciáról akkor beszélünk, ha ennek oka a genetikai átvitel. A rendhagyó dominancia, így a balkezesség is mutat családi halmozódást, azonban meglepo, hogy az utódok lateralitása sokkal jobban függ az anya lateralitás-jellemzoitol (Porac és Coren 1981, Fry 1990).

"Szerzett" a jobbféltekei dominancia, ha kialakulását hormonális tényezok befolyásolják. Gualtieri és Hicks 1985-beli elmélete szerint például azért gyakoribb a balkezesség a fiúknál, mert az anyai immunvédekezo rendszer ellenanyagokat termel az "idegenként" felismert fiúgyermek ellen - bár homályos, hogy miért épp a balféltekét éri károsodás?

Az utód lateralitását befolyásolhatja az anya asztmás betegsége: náluk gyakoribb a balkezes gyermek (Weinstein és Pieper 1988). Bakan 1991-ben az asztma, a balkezesség és a dohányzás kapcsolatát vizsgálta: kimutatta, hogy az anyai dohányzás - azon túl, hogy megnöveli a születési komplikációk esélyét - szignifikánsan balra tolja a kezességet. A rendhagyó dominancia eleve hajlamosít a dohányzásra, így itt két, egymást erosíto tényezo hatása összegzodik. Tehát a terhesség alatt dohányzóknál (Chen és Leviton 1990, Bakan 1991), a bétablokkolót (Bjrokstein és Kjellman 1987), a progeszteron származékokat (Bousquet 1983) vagy szintetikus ösztrogént (Schachter 1994) szedoknél a féltekei dominancia statisztikailag nagy valószínuséggel eltolódik a jobbfélteke irányába.

Geschwind tesztoszteron-elméletérol már esett szó. Az emelkedett tesztoszteronszint tehát lassítja a balfélteke növekedését, így ennek funkciói sérülékenyek lesznek: egyrészt fejlodési tanulási zavarok (diszlexia, diszkalkulia, figyelemzavar, hiperaktivitás, megkésett beszédfejlodés, dadogás, pöszeség, autizmus, epilepszia, stb.), másrészt immunrendszeri, atópiás (allergiás túlérzékenység) megbetegedések alakulhatnak ki. A kutatásokból az a konklúzió született, hogy az atópiás betegségek együttjárást mutatnak a fokozott jobbféltekei dominanciával és a fejlodési tanulási zavarokkal.

Davidson és Fox (1988, 1992) kimutatták, hogy a két félteke eltéro emocionalitást mutat. A jobbféltekei dominancia hajlamosít a negatív emocionális alaphangulatra, a visszahúzódásra, a szorongásra, a depresszióra. Kagan 1992-ben definiálta a viselkedéses gátoltság-gátolatlanság temperamentum dimenziót, megállapította e jegy pszichofizikai jellemzoit. A gátolt temperamentumú személy félelmet érez ismeretlen helyzetekkel, idegen emberekkel szemben, viselkedése gátolt, szégyenlos, eros szeparációs félelem (pl. agorafóbia) jellemzi, hajlamot mutat a dependenciára, stresszaktivitása fokozott. Mindezek - a mérheto jobb frontális lebeny fokozott EEG aktivitásával együtt - összhangban vannak azzal, hogy a jobbfélteke a negatív emocionális folyamatokra, az elkerülo magatartásra specializálódott, így fokozott hajlamot jelent a félelmi válaszokra, a negatív élmények intenzívebb átélésére, depresszív és szorongásos megbetegedésekre. Bell 1990-ben alátámasztotta az eddigieket: a jobbféltekés dominancia generálhat szélsoséges introverziót és szégyenlosséget, szociális félénkséget, míg a balfélteke interaktív, a világgal reális viszonyt teremt, jól mozog a szociális térben.

Carlson és Glick (1991) a tanult tehetetlenség jelenségét vizsgálva kimutatták, hogy a stresszel való megküzdés a jobb prefrontális kéreg területére specializálódott. Az enyhe, rövid ideig tartó, kontrollálható stressz a balféltekét aktiválja, viszont az eros, elhúzódó, tartós, kontrollálhatatlan stressz (pl. depresszióban) a jobbféltekét. A jobbfélteke, illetve a szervezet kimerülése, kifáradása a kontrollálhatatlan stressz hatására tanult tehetetlenséget okoz. Seligman szerint a depresszió és a tanult tehetetlenség lényege a dolgok feletti kontrollba vetett hit elvesztése.

A jobbfélteke uralja a figyelmi folyamatok és az arousal kontrollálását. A jobbfélteke aktiválja a környezeti veszélyingerekre mindkét féltekét. A jobbfélteke szelektíven fogékony a fájdalomra, a test bal felén alacsonyabb a fájdalomküszöb, itt gyakrabban jelennek meg a fájdalomtünetek (Wittling 1995). A rendhagyó dominancia így nagy valószínuséggel eredményez fokozott veszélyérzetet, visszahúzódó magatartást, a percepció negatív áthangolását, félelmi választ, esetleg megdermedési reakciót.

A jobbféltekei élményfeldolgozás területén Dimond már 1976-ban végzett egy tanulságos kísérletet: úti-, orvosi- és rajzfilmeket vetítettek a bal illetve a jobbféltekébe speciális kontaktlencse segítségével; a jobbféltekébe vetült filmek mindig negatívabbnak, sot horrorisztikusnak tuntek a kísérleti személyek számára, ugyanakkor a filmhez való negatív viszonyukat reális valóságnak élték meg, nem tudták azt kontrollálni, nem tudták csak a kísérlet termékének tekinteni; a balféltekés élmény viszont a kétféltekés élményhez hasonlított. Tehát a balfélteke dominálja a normális észlelést, a jobb el van nyomva, csak vészhelyzetben aktiválódik.

Az eddigiekbol úgy tunhet, hogy a rendhagyó dominanciának csupán negatív következményei lehetnek, de ne feledkezzünk meg a már említett elonyökrol sem: az irányító jobbfélteke az alapja szinte mindenféle tehetségnek, hasznos a fizikai aktivitást igénylo sportokban, segítheti az empatikus képesség kialakulását, és még számos jobbféltekés privilégiumot említhetnénk.

 

Félénkség

 

A félénkség vagy gátoltság egy biológiailag megalapozott személyiségjegy, amely viszonylag - más személyiségtípusoktól eltéroen - könnyen kezelheto, de az idegrendszeri megalapozottság miatt meg nem szüntetheto. A félénkség fokozott érzékenységet jelent, fokozott reakciókészséget, izgathatóságot, amely lehet öröklött vagy szerzett.

A félénk ember érzékenyen reagál, tart az újdonságoktól, a változásoktól. Leginkább a kiszámíthatatlan dolgoktól tartanak, ezért leggyakrabban a társas helyzetekben érzik kényelmetlenül, szorongóan magukat: ismerkedés, másokkal való együttlét, udvarlás, nyilvános szereplés, spontaneitást követelo társas helyzetek; egyszerre jellemzi oket a többi ember utáni vágy és a tolük való félelem; a másoknak megfelelni akarás miatt gyakran társul a szorongáshoz elégedetlenség és csökkentértékuség-érzés, ami tovább rontja az alkalmazkodást; a félénk ember nem szereti az önfeltárást, de az idovel kialakult magasabb intimitásfok enyhítheti ezt; kényelmetlenül érzik magukat intim helyzetekben (eléggé noiesen/férfiasan viselkedem?); nem szeretnek konfrontálódni, másoknak ellentmondani. A félénkség egyénenként más-más helyzetben, más-más intenzitással nyilvánul meg. A fenti listát elolvasva: van egyáltalán nem-félénk ember?

A félénkség testi tünetei a szívdobogás, pirulás, reszketés, verejtékezés, berekedés; lelki tünete a szorongásérzés, az elkerülési késztetés, a fokozott önmegfigyelés (mivel figyelme önmagára irányul és nem a helyzetre, még inkább akadályozott az alkalmazkodás); viselkedéses tünete a kapkodó mozgás, fészkelodés, nyughatatlanság, babrálás, szemkontaktus kerülése.

A félénkség negatív következményei az elveszett lehetoségek (pl. barátság, szerelem), a képességekhez mérten rosszabb iskolai teljesítmény, nem megfelelo önértékelés, kényszerpályák (nem az érdeklodés, hanem a magunkról alkotott torz kép szerinti választások), szorongásos megbetegedések (pl. pánikbetegség, szociális fóbia), depresszió, dependenciák (az alkohol, a drog átmenetileg oldják a szorongást), negatív társadalmi megítélés (kihasználtság érzése, megszégyenülés). A pozitív következmények felsorolása jóval rövidebb: talán az óvatosság, a körültekinto viselkedés erénye.

Az öröklött félénkség gyökere a már említett gátolt temperamentum, amely szorosan összefügg a rendhagyó dominanciával. A félénkség kialakulásában azonban a neveltetés, a környezeti hatások komoly szerepet játszanak (a vizsgálatok szerint az újszülöttek 20%-a gátolt temperamentumú, viszont a felnotteknek már majdnem a fele félénk). A szerzett félénkség olyan szociális környezet, elsosorban család eredménye, ahol a személyt erosen korlátozzák, nem próbálhatja ki képességei határait (vagy túlzottan féltik, vagy elnyomják). Ám az öröklött félénkségbol is lehet bátor-félénkség, ha a gyermeket folyamatosan korának megfelelo kihívásokra sarkallják és dicsérettel, szeretettel jutalmazzák.

A félénkséggel eredményesen küzdhetünk, ha negatív hiedelmeinket (magunkra vagy másokra vonatkozó tévképzeteket) feltárjuk önmagunk elott, átalakítjuk azokat; ha a szorongást kelto helyzetekhez hozzászoktatjuk magunkat, nem elkerüljük, hanem újra és újra belemegyünk ezekbe a helyzetekbe (deszenzitizáció); új viselkedéseket tanulunk, például egy társas helyzet megoldását; relaxációval csökkenthetjük a szorongás fiziológiai tüneteit, ami megkönnyítheti a lelki feszültségek oldását is.

A félénkség írásban való megjelenésében valószínuleg megkülönböztethetetlen, hogy szerzett vagy öröklött személyiségtípusról (életstílusról) van-e szó. Elegendo számú bal- és jobbkezes írás vizsgálata azonban a pszichológiai kísérletekkel összhangban azt mutatná, hogy a félénkség szignifikáns a jobbféltekei dominanciával.

 

 

A viselkedéses gátoltság

avagy ismét a kimeríthetetlen téma: balkezesség

 

2/4. rész

A viselkedéses gátoltság grafológiai jelei

1. Az írástömb elhelyezésénél a baloldal és/vagy a lent dominál.

 

A baloldal elonyben részesítése a közösségtol, a jövotol való el-, vissza-, befelé-fordulást jelenti; a lentre helyezés az elégedetlenséget.

2. A margók kicsik; mindegyik (túlzottan) szabályos; keskeny vagy baltendenciás (nem lehet progresszív) bal margó; a jobb margó túl egyenes, vagy széles, vagy túl hullámos, vagy balra tartó.

 

Az összes margó kicsisége szorongást mutat. A túl szabályos margók a mesterkéltséget, a külso kontrollt, a látszat fontosságát jelzik. A keskeny vagy regresszív bal margó a visszavonultságot, elhatalmasodó gátlásokat sejtet. Az ilyen jobb margó a közösséghez való viszony mutatójaként kényszerességre, túlzott megfelelni akarásra, elzárkózásra, visszafogottságra, labilis szociabilitásra enged következtetni.

Kicsi bal, jobb, felso margó

3. Az aláírás nem a jobboldalon van; eltér a szövegtömbnél megállapított domináns jelektol; tartalmaz paráfot.

 

Az aláírás ilyen horizontális pozíciója gátlásokat, szorongást, egyensúlykeresést, túlzott (akár kóros) introvertáltságot jelent. A szövegtömbtol eltéro grafológiai jellemzok az önelfogadás hiányát, a távoli én-ideált jelzik: tehát elégedetlenséget, valamilyen kompenzálást. A paráf - még ha esztétikus, dinamikus és az írás hangulatához illo is - valamiféle ön-megerosítést, ön-kihangsúlyozást, vágyat mutat, azaz a harmónia nem teljes.

Aláírás paráffal, a vonal a szó végén lefut a papírról

4. Az írás tagoltsága: nem tagolt vagy ritka suruségu.

 

A tagolatlan szövegtömb túlzott összeolvadási igényt mutat: én-védelem, támaszkeresés - magunk helyett másokban. A ritkított íráskép eros izolációs hajlamot, kényszeres kapcsolatokat, magányt, bizalmatlanságot, gátlást, mindenképp kötodési problémákat jelez.

5. A sorok túl feszes formájúak vagy nagyon hullámosak vagy egyenetlenek; esetleg egyenes sortartás mellett homorú vagy lefelé cseréptört szavak.

 

A feszes sorforma túlmuködo kontrollt vagy depresszív feszültséget mutathat; a hullámzás labilitást, kiegyensúlyozatlanságot a hangulati életben vagy az ösztönök és gátlások harcában. A felülrol nézve homorú szavak a társaságban feszélyezett, visszahúzódó ember jellemzoi.

6. A sorköz ingadozó vagy nagy sortávval pozitív.

 

A pozitív sorköz az autonóm, talán a túl önálló, megközelíthetetlen embert jelölheti. Az ingadozás a gátló erok bizonytalan muködésének mutatója.

7. A szóköz nem standard; a szavak vége gladiolés.

 

Hasonlóan a másodlagos szélességhez, itt is túlzott távolságtartásra vagy támaszkeresésre, esetleg határozatlan közösségi viszonyra következtethetünk.

8. A zónák közül sem a középso, sem az alsó nem lehet domináns.

 

A zónadominancia azt jelzi, melyik életterületen tartózkodik szívesen a duktor. A középzóna erossége az elégedettséget, az önbizalmat jelképezi; az alsó zónáé az ösztönerok gátolatlanságát - egyik sem jellemzo egy viselkedésében gátolt személyiségre.

9. Kis vagy ingadozó betuméret; esetleg galdiolés tendencia jelentkezhet.

 

Az alacsony önértékelésu, kis önbizalmú, visszahúzódó duktor jellemzoi; jól koncentráló (talán a lényegtelen részletekben elveszo), kis társaságot kedvelo, kudarckerülo személyt jelez, aki rosszul, nehezen alkalmazkodik. Az írás méretének változása (akár egy szón belül is) mindenképp szociális bizonytalanságot mutat.

10. A betuszélesség elsodlegesen szuk vagy ingadozó; másodlagosan ingadozik vagy nem standard.

 

A sovány betuk a szorongás, az önfékezés, az introverzió, a gátoltság legnyilvánvalóbb mutatói. A másodlagos szélesség a társas kapcsolat milyenségének jelzoje, ami ha standardtól eltéro, semmiképp nem egészséges: túl széles írás esetén távolságtartást, visszavonultságot jelent; túl szuk írásnál az önbizonytalanság kompenzálásaként támaszkeresést mutat. Az ingadozás labilis szociabilitást feltételez.

I. és II. szélesség

11. Ductusa lehet árkád; ha szög, akkor mellette nem lehet extrovertáltságra utaló más ductusforma; ha füzér, akkor mélynyergu, támasztott szárú vagy szuk.

 

Az árkád a védekezés, az introverzió, a zártság, a kontroll, a biztonságigény egyik legfontosabb mutatója. A szög jelezheti a belso feszültségek miatti agressziót, de az érzelmi megközelíthetetlenséget mindenképp. A füzér az alapvetoen nyitott személyiség jellemzoje, de a fent említett változatai önállótlanságot, támaszkeresést, félénkséget, elfojtott érzelmeket, sebezhetoséget sejtetnek.

ductus

12. Kötöttség szempontjából az írás kötetlen.

 

A kötetlenség állandó külso kontrollt, óvatosságot, megfontoltságot feltételez; analizáló hajlamot jelöl, azaz különös figyelmet fordítunk a részletekre, nagy fontosságot tulajdonítunk nekik - például ismerkedéskor minden egyes mondatunkat megfontoljuk -, ezáltal a viselkedés mesterkéltté, akár paranoiássá válhat, a kapcsolatteremtés nehézkessé, az alkalmazkodás kényszeressé.

kötetlenség

13. Az oválok soványak vagy változó szélességuek; nem tiszta ívuek: szöges, csomós, csigás, horpadt; zártak; eltolt nyomatékúak; az a kisebb az o-nál és ezek eltéro dolésuek; az oválok duplafalúak, többszörösen lezártak.

 

A szorongó oválok elsodleges mutatói a zárkózott, gátolt, félénk, feszélyezett, befelé forduló, kapcsolati problémákkal küzdo személyiségnek; ha az oválok szélessége váltakozik, az elégedetlenséget, labilitást, én-érzet válságot jelöl. Az ovál tiszta íve a pozitív énkép, az egészséges önbizalom egyik feltétele: minden szabálytalanság sérülést jelent e téren. A zárt oválok tovább erosíthetik a zárkózottság, a nehezen megközelíthetoség bizonyosságát. A rendhagyó helyen lévo nyomás félelmet jelez a térszimbolikának megfelelo életterületek irányából. Az a és o méret- és doléskülönbsége az ön- és a külvilág értékelésének (vélt) eltérését jelentik - az eltéro dolés talán még kifejezobb, szembetunobb, mint a méretkülönbség. A duplafalú ovál azonos a nagyfokú megközelíthetetlenséggel.

Az a és o eltérései, duplafalú oválok

14. A felso hurkok változó magasságúak; tapadóak; esetleg többszörösen lezártak, hurkosan hurkosak.

 

A változó magasság a döntésképtelenség jele. A tapadó felso hurkok túlzott fegyelmezettségre, gátlásokra, bizalmatlanságra utalnak. A hurkos hurok minden zónában eros elzárkózást, megközelíthetetlenséget bizonyít.

Felso hurkok

15. A középso hurkok - az e betunél - felülkötöttek.

 

Elégedetlenséget, ingatag önbizalmat, túlzott kontrollt jelölhet más jegyekkel együtt.

16. Az alsó hurkok rövidek; tapadóak, soványak; alulkötöttek; formájuk csomós vagy horgas, esetleg többszörösen lezártak; szublimálnak.

 

A rövid alsó hurkok gátoltságot, a biológiai ösztönök elfojtását jelzik, amit az alulkötöttség csak megerosít. A tapadó és sovány alsó hurok kontrollt mutat, aminek oka a gátlásosság: leplez, elfojt, nem dolgoz fel, nem él át teljességükben ilyen élményeket a személy. A csomós, horgas hurokból gátló, feldolgozatlan, negatív élmények befolyásoló hatására következtethetünk. A hurkos hurok azonos a megközelíthetetlenséggel (mint korábban is). A szublimáló alsó hurok bár levezetett, de nem a megfelelo, természetes helyen kiélt, megélt energiákról, élményekrol számol be: hosszú távon feszültséget kelthet.

Alsó hurkok

17. Kezdovonalak vannak; hosszúak, felso zónából indulnak; csomóval kezdodnek vagy árkádosak, csigásak, tremorosak.

 

A kezdovonalak megléte baltendenciás jelenség: átgondoltságot, óvatosságot mutat. A felso zónából érkezo kezdovonal tervszeru, tudatos viselkedést feltételez, nem természeteset. Az akadályoztatva induló kezdovonal hezitálást, latolgatást, bizonytalanságot, nehézkes kezdeményezést, szorongást jelezhet.

18. Végvonalak nincsenek, de ha vannak: balsodrásúak, megtorpanóak, árkádos vagy mélyen girlandos formájúak.

 

A végvonal hiánya szintén baltendenciás jelenség: fékezett elorehaladást, gátlásosságot és bizalmatlanságot feltételez. A balsodrású végvonal jelezhet önellenorzést, mesterkélt, visszahúzódó viselkedést, semmiképp nem nyílt, természetes kapcsolatokat. A szóvégi árkád és a mély girland szintén felvett magatartást, a belso én titkolását mutathatja.

Végvonalak

19. A t-áthúzás alacsony; balra csúszott vagy pontosan a tengelyen lévo; lefelé lejto, domború, esetleg kettozött.

 

Az alacsony áthúzás alacsony önértékelést, gyenge önérvényesítést mutat. Az áthúzás ilyen horizontális helyzete pontosságot, óvatosságot, gátoltságot, konfliktuskerülést, túlzott (védekezo) kontrollt jelez. A lefelé lejto vonalból pesszimizmusra, elbátortalanodásra következtethetünk. A domború áthúzás az elzárkózás, védekezés jele. A kettozött áthúzással a személy túlbiztosít, túlságosan óvatos és kontrollált, folyton erosítenie kell magát.

Lefelé jelto, kissé domború t-áthúzások

20. Az ékezetek betutengelyen vagy attól balra elhelyezkedok; hosszúak; alacsonyak, esetleg a középzónába érok; balról nézve domborúak; felülrol nézve árkádosak.

 

A horizontális elhelyezkedés fékezettséget, lassúságot, megfontoltságot, a múltban való idozést jelenti; az ilyen vertikális pozíció gyenge összefüggés-felismero képességet mutathat. A hosszú ékezet túlzott kontrollt jelez. A balra hajló vesszobol autonómiára, kontrollra, de jövoorientációra, nyitásra nem következtethetünk. A felülrol nézve árkádos ékezet védekezést, bizalmatlanságot, elzárkózást sejtet.

Ékezet

21. Az írás dolése álló, vagy balra dolt, vagy ingadozik; jelzésértéku a zónánként más dolés (még balkezeseknél is); az alsó zóna baldolése (a többi zóna dolésétol függetlenül) szintén kiemelkedoen fontos.

 

A fiziológiás jobbdoléstol eltávolodó, mindenféle balra irányuló tendencia az akarati irányítás erosödését jelzi; ezáltal a viselkedés irányított lesz, nem spontán és természetes; az érzelmek gátoltak, hiszen tudatosan akarjuk vezérelni oket; az ösztönök, indulatok felett uralkodni igyekszünk; szociabilitás szempontjából a dolésszög növekedése (balra hajlás) az elhatárolódás, elmagányosodás, a nehézkes kapcsolatteremtés jele. A zónánkénti más dolés mindenképp kiegyensúlyozatlanságot jelez; különbözo mértéku energia-befektetést az egyes területeken, ami kizárja a harmonikus személyiséget.

Dolés

22. A nyomaték kicsi; esetleg eltolt, sporadikus vagy orsós.

 

A kis nyomaték passzivitást, a lelkesedés, a kezdeményezokedv hiányát jelöli. A rendhagyó nyomaték kapcsolati zavarra, érzelmi labilitásra, elfojtásokra, mesterkéltségre utal, nem tisztánlátásra.

Eltolt nyomás

23. Formahangsúlyos írás; díszítettség, feszes vonalvezetés.

 

A formahangsúly azonos a külso kontrollal, a távoli én-ideállal. Az érzelmi, emberi kapcsolatok koreografikusak, felületesek, sekélyesek. A konvenciók és mások elvárásai fontosabbak a belso értékeknél.

Formahangsúly

24. Az írás sebessége lassú; törések, megállások, görcsösség, aránytalanságok, szélsoségek.

 

A regresszív írás a passzív, lefékezett, célszerutlen alkalmazkodású, belso labilitással küzdo személyiség iskolapéldája.

25. Balsodrás.

 

Én-beszukítés, introverzió, gátoltság, passzivitás, érzelmi zártság, eros figyelemkoncentráció, kudarckerülés, vezetettség-igény, ösztönök leplezése - mindezek elsodleges vizsgálati szempontja a balsodrás. Balkezeseknél jóval enyhébben kezelendo!

Balsodrás

26. Aritmia.

 

Nincs egyensúly a felettes és az ösztön-én között, a szociabilitásban, az érzelmi életben, az energiák elosztásában, az objektív-szubjektív vonatkoztatásokban.

27. Szélsoséges szabályosság vagy szabálytalanság.

 

A két véglet egyike sem pozitív. Jelezhet merev, rugalmatlan, gátolt, rögeszmés, akadályozott személyiséget (saját maga beszabályozásával védekezik: minden megszokott, menetrendszeru, tudatos, nem váratlan) vagy éppen a hangulatváltozások rabját, alkalmazkodni, dönteni nem tudó, rapszodikus, hirtelen negatív változásokra hajlamos embert.

Szabálytalanság

 

A viselkedéses gátoltság

avagy ismét a kimeríthetetlen téma: balkezesség

 

3/4. rész

Gátoltság és a bal kéz dominanciája

 

* balról jobb kézre átszoktatott, ** ambidexter

A gátoltság és a bal kéz dominanciájának együttjárását még a tíz (túl kevés!) vizsgált személy mutatói is jól láthatóan jelzik: ahogy csökken a bal kéz használatának erossége, úgy csökkennek a gátoltsági arányok is.

Két ponton, két személy esetén törik meg a tendencia:

• A 3. vizsgált személy ambidexter. Írásra mindkét kezét használja (pl. az iskolai füzet spirálozásától függoen), de a tanult és ösztönös kézmozdulatok összességét figyelembe véve jobbkeze dominál 86,6%-ban. Gátoltság szempontjából az elokelo 2-3. helyen áll.

A kétkezesség "eldöntetlenséget" jelent féltekei szempontból. Az ilyen gyerekeknél - bár nem feltétlenül, de - több és sokféle fejlodési, tanulási zavar alakulhat ki, amin a fejleszto pedagógusok úgy próbálnak segíteni, hogy korrekció során igyekeznek valamelyik irányba "eldönteni" a kezességet. A duktort ilyen szempontból nem ismerem.

További vizsgálatok során talán arra is fény derülne, hogy a 3. vizsgált személynél keresztezodo grafikonok nem jelentenek ebben az esetben sem ellentmondást vagy kivételt. Valószínu, hogy a gátoltság attól is függ, hogy a személy egyik féltekéjét jelentosen nem használja. Magasabb lehet a gátoltság az eros bal- illetve az eros jobbkezeseknél, akik a másik kezükkel nagyon ügyetlenek, suták (hisz a két félteke jó együttmuködése az ideális). Ebben az esetben a grafikonok kereszt-alakot vennének fel: az eros jobbkezesség felé újra emelkedne a gátoltság görbéje. A pszichológiai-idegrendszeri háttér szerint mégis az eros balkezesek lennének a legmagasabb gátoltsági szinten a jobbfélteke ilyen beállítottsága miatt.

• Az 1. vizsgált személy volt a legproblémásabb a tíz eset közül. Gátoltságban elso mind a Szondi-teszt, mind a grafológiai elemzés szerint. A Szondi-teszt nagy arányú (klinikailag kezelendo) depressziót és szuicidum-veszélyt diagnosztizál, a grafológiai elemzésemben is életérzés-válságot állapítottam meg. Ekkora mutatók a lelkileg-pszichikailag egészségesnek mondható embereknél nem fordulnak elo. Esetleg e helyzet kialakulásában játszhatott szerepet jobbféltekei dominanciája - annyiban, hogy hajlamossá, érzékenyebbé tette ot az ide vezeto hatásokra -, de sokkal valószínubb, hogy szocializációs fejlodésének zavarára kell következtetnünk.

E két kirívó esetet kihagyva az összehasonlító grafikonokból sokkal egyenletesebb együttjárás állapítható meg:

Levonható tehát a következtetés: a viselkedéses gátoltság mértéke annál nagyobb, minél inkább domináns a jobb agyfélteke.

 

A Szondi-féle és a grafológiai gátoltság

 

* balról jobb kézre átszoktatott, ** ambidexter

A Szondi-teszt alapján számított gátoltság (szorongás, depresszió, általam vizsgált konstellációk) és a grafojegyek szerint megállapított gátoltsági mutatók összehasonlításánál a grafikon a grafológiai gátoltság szerint rendezve mutatja a vizsgált személyeket.

Ebben a viszonyításban a grafikonok együttjárása két, a bal kézrol jobbra átszoktatott személyek (7., 10.) esetében törik meg.

A 7. és 10. vizsgált személy tanítóként dolgozik; munkájukból kifolyólag írásuk egyedisége nem mutatkozik meg egészen. Ezeknél a személyeknél a grafológiai elemzés torzíthat - legalábbis a gátoltság mértékét illetoen. Ismét beigazolódott, hogy a tanítók sztenderdhez közeli írásáról óvatosan kell megállapításokat tennünk. Esetükben a Szondi-teszt eredményei reálisabbak.

Összegezve mégis megállapítható, hogy a vizsgált grafojegyek és Szondi-konstellációk azonos arányú viselkedéses gátoltságot állapítanak meg; a kétféle vizsgálat eredményei alátámasztják egymást.

 

Gátoltságot mutató kiemelt grafojegyek

 

A 41 vizsgált grafojegy közül kivettem azokat, amelyek kevesebb, mint 4 vizsgált személynél fordultak elo; valamint azokat, amelyek valamelyik csoportban (jobbra átszoktatottak illetve bal kézzel írók) nem fordultak elo. Az így megmaradt 22 grafojegy közül a legmagasabb elofordulást mutatók (legalább 7 fo esetén) kiemelten láthatók.

A viselkedéses gátoltság tehát az alábbi grafojegyeken érheto tetten:

• kis margók;

  minden margó túlzottan szabályos;

  keskeny vagy baltendenciás bal margó;

• túl egyenes, vagy túl hullámos jobb margó;
• tagolatlan vagy ritka suruségu írástömb;

• túl feszes formájú sorok;

  nagyon hullámos vagy egyenetlen sorok;

• ductusa árkád; vegyes ductusnál szög mellett nem lehet extrovertáltságra utaló
  más ductusforma; ha füzér, akkor mélynyergu, támasztott szárú vagy szuk;
• kötetlen írás;
• sovány vagy változó szélességu oválok;
• nem tiszta ívu oválok: szöges, csomós, csigás, horpadt, duplafalú;
• zárt oválok; eltolt nyomatékúak;
• az a kisebb az o-nál és ezek eltéro dolésuek;
• rövid, alulkötött alsó hurkok;
• horgas vagy szublimáló alsó hurkok;
• végvonal kevés van, ekkor is balsodrású, megtorpanó, árkádos;
• a t-áthúzás alacsony;
• lefelé lejto, domború, esetleg kettozött t-áthúzás;
• az ékezetek hosszúak; balról nézve domborúak; felülrol nézve árkádosak;
• álló, bal- vagy ingadozó dolés;
• lassú sebesség; törések, görcsösség, aránytalanságok, szélsoségek;
• balsodrás;

• aritmia;

• szélsoséges szabályosság vagy szabálytalanság.

A gátoltság mértéke a talált grafojegyek mennyiségétol függ. Az arány jobbkezeseknél jóval szigorúbban kezelendo!

 

 

A viselkedéses gátoltság

avagy ismét a kimeríthetetlen téma: balkezesség

 

4/4. rész

Balkezes grafojegyek és a gátoltság

 

A balkezesekre jellemzo grafojegyeket - Románné Goldzieher Klára, Katona Ágnes és R. Hrutka Irén munkái nyomán - összegyujtve azt próbálom megállapítani, melyik grafoelem következik csupán a bal kézben tartott íróeszköz fiziológiájából és melyiket eredményezi kifejezetten a jobbfélteke dominanciája? Tíz írásminta alapján tett megállapításaim természetesen csak feltevések.

1. Zsúfolt írás.

 

Azt gondolom, hogy egy balkezes duktor akár a sor fölött, akár alatta vezeti is a tollat, a sor megkezdésekor lehetosége van normál vagy bármilyen sorközt és sortávot választani és írókeze elott látva a már kész sorokat, a választott méreteket megtartani. A balkezesekre jellemzo vertikális zsúfoltságért tehát a jobbfélteke okolható.

A horizontális zsúfoltságért (csökkeno illetve ingadozó szóköz vagy II. szélesség) már inkább a fizika felelos. Az írásirány szerinti jobbra haladásnál a ballal író személy karja, válla hajlító (testhez közelíto) mozgást végez, ami elvileg könnyebb, mint a jobbkezes ugyanilyen célú feszíto (testtol távolító) mozdulatai. Csakhogy a jobbkezesnél az ilyen mozdulatsorban a váll vízszintes mozgásáról van szó, míg a balkezesnél a bal váll függoleges és vízszintes elmozdítása is szükséges: ugyanis, ha nem akarja elmaszatolni írását, meg kell emelnie a papíron nyugvó kezét; míg a jobbkezes az elotte fekvo üres papírlapon mindenféle "esztétikai következmény" nélkül csúsztathatja a kezét. Vizsgált személyeim közül 7 fonél állapítottam meg ingadozó szóközt vagy II. szélességet.

2. Hullámzó sorforma, lefelé ereszkedo sorirány, lépcsos sorvezetés.

 

Az elozo pontban, a horizontális zsúfoltságnál leírtak érvényesek a hullámos és lépcsos sorvezetés okaként is. Hozzáteheto még, hogy a váll emelésével a toll hegye új pozíciójának kijelölésekor nagyobb a hibalehetoség is (háromdimenziós mozgás), mint ha rögzített talajon, emelés nélkül csak csúszik a kar (kétdimenziós mozgás).

Az ereszkedo sorirány foként fizikai eredetu azoknál a balkezeseknél, akik horgas tartással írnak, mivel ok a sor fölött vezetik a tollat, kezükkel takarják az elozo sorokat, így nincs lehetoségük folyamatosan viszonyítani. Hagyományos tartásnál, ha a papírt újra és újra nem mozdítja el a duktor, akkor az egyenes sorirány tartásához egyre jobban hátra kell feszítenie csuklóját, viszont a lazább csuklótartás könnyen eredményezhet ereszkedo sorirányt. Csábító megemlíteni azt a párhuzamot, hogy a jobbfélteke negatív emóciókra való hajlamosítása okozhatja az ereszkedo irányt. Valószínuleg nem is hagyható figyelmen kívül. Kérdés, hogy milyen mértéku a hatás?

Duktoraim közül 4 fonél állapítható meg ereszkedo sorirány; a horgas tartású vizsgált személy soriránya pedig emelkedo.

3. Baltendenciás bal margó, bal felé tendáló tömb.

 

Ahogy már említettem, a sorkezdés szerintem független a kezességtol: sem a bal, sem a jobb kézben tartott íróeszköz nem befolyásolja sem a vertikális, sem a horizontális sorkezdo pozíciót. A bal margó megválasztása személyiségjegyre utal - a jobb margó alakítása ugyancsak -, tehát a lateralizáltságtól (is) függ. Regresszív bal margója van 2 vizsgált személynek, ok mindketten átszoktatottak.

4. Szaggatottság, kevés lendület, egyenetlen (akár betukön belüli) írástempó.

 

A szaggatottság (kötetlenséget értek ezen) nagyrészt szintén fizikai dolog (balkezesek bal válla általában háromdimenziós mozgást végez, míg a jobbkezesek jobb válla csak kétdimenziósan mozog, így az elobbi esetben a folyamatosság törvényszeruen megszakad); a balkezesek kötetlen írásának értelmezésekor azonban csak enyhébben megítélendo jellemzoként figyelném - nem lehet teljesen fizikai síkra terelni a jelenséget, félrevezeto lehet teljesen elvonatkoztatni az én-te-viszonyra következtetéstol.

A kevés lendülethez, az egyenetlen írástempóhoz szintén van némi köze a vállmozgásnak, de nem meghatározó mértékben. A lendülethiány és egyenetlenség (foleg betun belül) szerintem a rendhagyó dominanciával hozható kapcsolatba: gátoltságtól függ; a személy mennyire hatékonyan alkalmazkodik (a jobbkezes világhoz), milyen mértéku adaptációs képességgel rendelkezik?

5. Balsodrás.

 

Az egyik legkiemeltebben emlegetett grafojellemzo mind a balkezesség, mind az én-szukítés kapcsán. Hiábavaló - és gyanítom: lehetetlen is - lenne balkezesek esetében függetleníteni ezeket. A balsodrás elonyben részesítése balkezeseknél egyrészt fiziológiás eredetu: sokszor a bal kézzel vezetett toll útvonalát rövidítik ezzel, ami jó adaptációs képességre, célszeruségre, lényegfelismerésre utal.

Például az alsó zónás hurkoknál a törzsvonaltól jobbra képzett, hurkot jelzo vonal gyorsítja az írómozgást, az olvashatóságot nem zavarja.

Ambidexter; a szó: "görbeség"

Átszoktatott

Balkezes

Az alulhurkolt t-áthúzást, ahol a hurokterület a törzsvonal jobb oldalára kerül - a jobbkezesek alulhurkolásának analógiájaként szintén értelmezhetjük lendületességként, egyszeruségre törekvésként, a gyors gondolkodás jeleként, hiszen a mozgás folyamatossága a cél.

Hagyományos tartás

Horgas tartás

Az oválok balsodrása fiziológiás és én-szukíto jegy is egyszerre. A sztenderd szerint az oválok ívképzése jobb felso pontból indul, így kiegyenlített sodrással rajzolható meg a teljes kör vagy ellipszis. Sok balkezes indítja az ovál ívét bal felso kezdéssel, ami a kötovonalat tekintve majdnem negyedkörnyi megspórolt útvonalat jelent, így az ovál "gyorsabb", bár balsodrású lesz. Ez a képzésforma jobbkezeseknél is elfogadott, foleg az o betunél. Balkezeseknél azért ítélendo meg pozitívabban a jelenség, mivel náluk a domináló bal felé irányuló mozdulat az írókézhez közelít, tehát könnyebb, az ujjak hajlító mozdulatával jön létre, míg jobbkezeseknél a balra irányuló mozdulatok a kéztol távolodók, az ujjak feszíto, így több energiát használó mozgását igénylik.

Balkezes, ovál-indítás

Átszoktatott, ovál-indítás

Átszoktatott, ovál-indítás

Átszoktatott, ovál-indítás

Balkezeseknél gyakorta elofordul az oválok kanalazó mozdulattal való képzése, még a nem horgas tartással íróknál is. Ez a mozdulat töréspont és irányváltás nélkül képzi a körívet, tehát kevesebb energiát igényel, mint a sztenderd oválképzés. Balkezeseknél pozitív, mert a mozdulat vége az írókéz felé fut ki, azaz hajlító (könnyu) ujjmozgással ér véget. Ugyanez jobbkezeseknél feszíto mozgással befejezodo folyamat volna, aminek energiaellátása (így az energizáltság megszüntetése is) több izommunkával jár.

Hagyományos tartás

Hagyományos tartás

Tehát balkezeseknél a balsodrás önmagában nem értelmezheto jelentos mértéku én-szukítésként, csak más erre utaló jelekkel együtt (például szögesedés, szukítések).

6. Álló írás, baldolés, zónánként eltéro dolés, sor végére erosödo dolés.

 

Az enyhe baldolés ugyanúgy fiziológiás (természetes, kényelmes) a hagyományos tolltartású balkezeseknél, mint ellentétesen jobbkezes társaiknál. Horgas tartásúaknál a jobbdolésen sem kell csodálkoznunk. Minden sztenderdtol eltéro, 75° - 110° fokon túli szöget pedig a dolés hagyományos értelmezése szerint kezelhetünk.

A balkezesekre jellemzo az álló írás - ezt másképp fogalmazva: a balkezesek nagyobb százalékánál muködik eros akarati irányítás -, nem a jobbfélteke hatásának mondanám, inkább a rendhagyó dominanciát ellensúlyozó viselkedésnek. A jobbfélteke az ösztönöket helyezi elotérbe, az irányítatlan vágyakat, melyek kielégítését a szocializáció folytán kialakult felettes én korlátozza. Eros vágyak szabályozásához pedig eros akarat kell.

Szemeréné Kiss Györgyi hatásosan fogalmazta meg megfigyeléseit: napjainkban észreveheto, hogy az írások dolése balra tendál, jobbkezeseknél is egyre kevésbé gyakori a jobbdolés, ami szociabilitás szempontjából az elmagányosodás folyamatát jelzi. Azon túl, hogy elgondolkodtató, az elmélet összecseng a jobbféltekei dominancia hatásaival.

A zónánként más dolés kérdésében horgas tartásúaknál az alsó zóna gyakori eros jobbdolését figyelték meg, amit a balkezes könnyed hajlító mozgással hoz létre. Egyébként jól kontrollált írásban ez a könnyelmuen eleresztett mozdulat szerintem arra utal, hogy a duktor ösztönei felett kevés uralmat akar/képes gyakorolni, esetleg orális típusú ember.

Hagyományos tartásnál az alsó zóna fokozott baldolése gyakori a balkezeseknél, ami viszont feszíto, nehéz mozgás eredménye. Ismét az egész írás kontrolláltságához, illetve az alsó zóna egyöntetuségéhez viszonyítva a hirtelen, eros baldolés én-központú ösztöntörekvéseket jelöl, öncélú és kifejezetten irányítani akart/tudott ösztönös vágyakat, analitást.

Az alsó zóna bármely szélsosége az ösztönélet zavarát jelzi; ez a terület a balkezesek számára pedig különösen ingoványos.

Hagyományos tartású balkezeseknél a sor végére fokozódó dolésnek mechanikai magyarázata van: ha a balkezes tartani akarja az általa kijelölt sortávolságot és irányt, valamint a lapot nem mozdítja el minduntalan, akkor a sor vége felé közeledve egyre inkább vissza kell feszítenie csuklóját, hiszen különben sorai ereszkedni kezdenének. A visszafeszített csukló okozza a fokozott baldolést.

Átszoktatott, alsó zóna dolése

Balkezes, alsó zóna dolése

Ambidexter, alsó zóna dolése

7. Alul nyitott ovál, szögesedo ovál.

 

Horgas tartásúak a kanalazó mozdulat miatt kezdhetik az ovál ívét alul, így törvényszeruen jöhet létre alsó nyitás - ezt nem nevezhetjük oszintétlenségi jelnek! Viszont szembetuno az ilyen ovál-kezdés eltérése a sztenderd jobb felso pozíciótól, valamint ilyen mozdulat után vagy megszakad az írás folyamatossága vagy egészen rendhagyó módon köti az ovált a következo betuhöz. Az eredmény kötetlenség vagy jelzésértéku csonkítás.

Az is elofordulhat, hogy a horgas tartású duktor igyekszik sztenderd helyrol indítani az ovált, ami könnyen csigavonalat eredményezhet - ez a grafojegy fiziológiás eredetu, nem pedig nárcizmus.

Horgas tartás, csigás oválok

Hagyományos tartásúaknál a kanalazó mozdulattal képzett ovál esetén az alsó nyitást túlzásnak tartom; számomra a baloldali (kissé lenti) nyitottság elfogadható és ez szintén csupán fizika.

A hangsúlyozottan alsó ovál-nyitás, a sztenderdtol való ekkora eltérés, amit a bal kéz fiziológiája sem támaszt alá maradéktalanul, szerintem jobbféltekei hatás: labilis ösztönterületre, esetleg kifejezett ösztöni irányításra utal.

Az ovál szögesedése mindenképp a gátoltság jele - kezességtol függetlenül. A kutatások szerint ez a jelenség balkezesekre jellemzobb! Vizsgált személyeim közül 7-nél állapítottam meg horpadt vagy szöges, tehát nem ép ívu ovált.

8. A t-áthúzás iránya, alulhurkolt t-áthúzás, árkád a t elott, nagy T fordított mozdulatiránnyal, balra eltolt áthúzás.

Az áthúzás irányát tekintve az írókéz felé húzott, hajlító mozdulat könnyebb, mintha balról tolná a balkezes az áthúzást. Az, hogy ez a mozdulat átszoktatottakra is jellemzo, jobbféltekei hatásra utal, de ez utóbbira fiziológiai magyarázatot nem tudok.

A balra helyezett t-áthúzás csak következménye a jobbról indított mozdulatnak, ami a t törzsvonalának bal oldalán ér véget (legalábbis arrafelé tart), ami hajlító, könnyed mozgás, tehát nagy az esély a hosszabb "végvonalszeru" kifutásra. Ha a t-áthúzás egyébként hagyományos irányú, akkor is az induló pozíció elfoglalásához a bal kéz hajlító mozdulata kell - valószínubb a kézhez közelebbi kezdés.

Az alulhurkolt t-áthúzásról már esett szó a balsodrás kapcsán.

A nagy T fordított mozdulatiránya a kis t alulhurkolásának analógiája. Paráfként kezelve óvatosan értelmezzük önvédelemként, csak más megerosíto jelekkel együtt!

Aláírás, a keresztnév: Tamás

Jellemzo az árkád a t elott, még rejtett balkezeseknél is - eros jobbféltekei hatást sejtet. A t ilyen kezdovonala kezdo árkádként is felfogható.

9. Alulról induló felfelé tolt ékezet, balról nézve homorú ékezet, saját betube beleszott ékezet,szóvégi balról bekötött ékezet, az ö ékezete hullámos (nem feltétlenül egybeírt).

Az alulról indított ékezet mindenképp energia-megtakarítást jelent, foként ha kanalazó mozdulattal képzett vagy bal oldalon induló-záródó ovál fölé kerül, de sztenderd oválképzésnél is - mozgási útvonalat spórol. Balkezesnél az ékezet indítási pontja függ attól is, hogy mikor teszi ki oket: a teljes szó leírása után vagy menetközben? Szerintem jó variációs képességre utal, ha a balkezes vegyesen alkalmazza az alulról illetve felülrol indított ékezeteket. Kezességtol függetlenül az alulról kezdett ékezethez feszíto mozgás kell, így energiát pazarolnánk.

A jobbkezeseknél is ugyanannyi érv és ellenérv szól az alulról indított ékezet mellett és ellen, ok mégsem használják ezt (jellemzoen?). Tehát nagy valószínuséggel a jobbféltekei túlmuködés következménye. Miért? A válaszomat kissé elrugaszkodottnak érzem, válasznak is túlzás nevezni, talán csak szabadon asszociálós gondolatmenetnek: az alulról indított, felfelé szúró ékezet "támadás" az intellektuális irányítás felé (hisz hasonlóan magyarázzuk az oválba vágó ékezetet), mivel a jobbfélteke nagyon is ösztönös viselkedést generál, ellentétben a racionális balféltekével; a felfelé szúró ékezet így akár konfliktust is jelezhetne, az ösztöntörekvések és a racionalizált magatartás feszült különbözoségét.

A balról nézve homorú ékezet csak következménye az ékezet alulról indításának: a toló mozgás feszíto izommunkája távolít a bal kéztol, ezért a köríves mozgást követve homorú lesz (kezességtol függetlenül az írókéz felol nézve homorúbbak lesznek a feszíto mozgással képzett vonalak).

A saját betube beleszott és a szóvégi balról bekötött ékezet pozitív jelenség: jó kombinatív és asszociációs készségre utal, ahogy jobbkezeseknél is. Kivitelezésük csak azt jelzi, hogy a duktor kihasználja bal kezének lehetoségeit.

Bekötött ékezet

Horgas tartás, alulról indított ékezetek

Alulról indított ékezetek

Az é-nél alulról, az o-nél felülrol indított ékezet

Az ö hullámos pontjait a toló (feszíto) mozdulat okozhatja: bizonytalanabb, több energiát igénybe vevo, mint a jobbkezesek húzó (hajlító) mozgása. Ugyan enyhébben ítélendo meg, de mindenképp utal a mozdulat kontrollálatlanságára.

Az sem mindegy, hogy melyik pontot teszi ki elsoként. Az alábbi ábrákon az 1. és 2. esetén az írásirány szerinti második ponttal kezdi az ékezetet a duktor. Az 1. ábra hullámos ékezete így megfelel egy jobbkezes hasonló ékezetének, labilis vagy rugalmas gondolkodásra utal.

ö betuk

Ambidexter, ékezetek

Ékezetek

10. Megtorpanó vagy elefántormányos végvonal.

 

Balkezeseknél akkor jelzésértéku az elefántormány, ha egyébként az árkádnak ellentmondó ductusformát használ (girlandos kötést alkalmazva úgy logikus, ha a végvonal is füzéres). Balkezeseknél az árkádos, megtorpanó (a megtorpanást a szóköz képzése miatt a kar felemelése magyarázhatja), sot az alsó zónába érkezo végvonalhoz a hajlító mozdulat miatt kevesebb energia kell, mint a füzéres vagy fonalas kifutáshoz.

11. A gy betu g és y-ja közötti árkádos kötés.

Ezt az irányváltás nélküli, útrövidíto, gyorsító mozdulatot sok jobbkezes is alkalmazza. Akkor lehet jelzésértéku, ha ezt a csonkítási formát máshol is alkalmazza, többször elofordul szavakon belül az árkádos kötovonal, foleg árkádos kezdovonallal - visszahúzódásra, nehezen oldódásra következtethetünk.

Árkádos g-y kapcsolat, de árkádos i is

Átszoktatott, árkádos y, u, o

12. Eltolt nyomaték, például az alsó zónás hurkok felszálló ágán, a d ováljának felso ívén.

Az írásmozgás összetevoi közül az ingamozgások, azaz a csuklót igénybe vevo fel- és lefelé történo mozdulatok ugyanolyan irányúak bal- és jobbkezeseknél - elvileg, ha a sztenderd betuformálást követi a balkezes. Eltérés lehet például az ékezetek alulról indítása, vagy a kanalazó oválképzésnél is fordított a törzsvonalak képzése. A haladó mozgásoknál (jobbra-balra) azonban minden mozdulat ellentétes szerepu izmokat dolgoztat: ugyanazt a betuelemet a balkezes feszíto, míg a jobbkezes hajlító izmokkal végzi. Kivétel persze ebben az esetben is lehet, ha eltér a sztenderdtol a balkezes,: a t-áthúzás jobbról indítása.

A valószerutlen alapesetet tekintve, amikor a balkezes a sztenderd betuformálást követi, a nyomás természetes módon tükrözodik. A függoleges vonalaknál változatlan marad a nyomaték, de a vízszintes kiterjedésu (szimmetriatengellyel bíró) betuelemeknél (például ovál, hurok, füzér, árkád) tükrözodik a nyomás.

Ha eltér a balkezes duktor a sztenderdtol - amit majdnem biztosra vehetünk -, az azt jelenti, hogy jól muködik adaptációs képessége. A nyomatékot olyan helyekre fogja helyezni - teljesen jogosan -, ahol hajlító izmait muködteti. Az a nyomaték-eltolódás bír információértékkel, amely nem a kéz fiziológiáját követi, ahogy jobbkezeseknél is. Például, ha a t-áthúzása erosebb a törzsvonalánál, az kezességtol függetlenül dominanciaigényt jelöl; de az áthúzás jobbra illetve balra vastagodását át kell fogalmaznunk a mozdulat vége felé vastagodásra: a jobbról indított balra vastagodó áthúzás balkezesnél is növekvo agressziót jelöl.

Összefoglalva a rendhagyó dominancia okozta grafojeleket:

• vertikális zsúfoltság;
• baltendenciás bal margó, bal felé tendáló tömb;
• elefántormányos végvonal (meroben más ductus mellett);
• árkádos kötés betuk között (pl. gy-ben, i elott, t elott, stb.);
• alulról indított ékezet;
• álló írás;
• zónánként más dolés (alsó zóna többitol való eltéro dolése);
• oválok szögesedése;
• t-áthúzás fordított iránya.

Lehet némi jobbféltekei hatás, de óvatosan kezeljük az alábbiakat:

• ereszkedo sorirány;
• szaggatottság, kevés lendület;
• balsodrás;
• alul nyitott ovál.

Az eddigiekbol az a következtetés vonható le, hogy balkezesek gátoltságáról vagy bármely más személyiségjegyérol csak azután mondhatunk helytálló véleményt, ha alaposan megnézzük, melyik írásjegy milyen mértékben függ a balkezes írás fiziológiájától? Ha a balkezes mozgás mechanikájának, a legkisebb energiafelhasználás elvének megfelel a betualakítás, akkor jelentsen bármilyen "negatívumot", szélsoséget egyébként (például eros introvertáltságot), csak több szempont szerinti beigazolódás után ítélkezzünk, de a jobb agyfélteke hajlamosító hatásait se hagyjuk figyelmen kívül.