Országos Írásszakértő Intézet

SZIMBÓLUMOK

Székesi István   
grafológus, írásszakértő

Az ember azért hozta létre a szimbólumokat, hogy kifejezze velük a tudatosan megtapasztaltat, de másképpen kifejezhetetlent: az emberi tudatnak olyan állapotai és lehetőségei, amelyre nincs szó, legfeljebb kép. Szimbólumokat minden korban, ma is alkot az ember. Ha úgy tekintjük, maga a nyelv is egy közmegegyezéssel létrehozott szimbólumrendszer, amely a tapasztalatok áthagyományozásának legfőbb eszköze.
Maga a szimbólum görög eredetű szó. A szümbolon szó szerint azt jelenti: melléállítás, összevetés, egybeesés, ráismerési jel.
A szimbólum két egyenrangú elem egységben való kiteljesedése. Mindig hordoz egy mélyebb jelentést, amely két összetartozó fél között keletkezik - megegyezéssel, de sokszor elsőre racionálisan nem feltétlenül magyarázható módon. Az egyik fele az érzékelhető, konkrét elem, a jelölő és a másik, kevésbé konkretizálható eszmei elem, a jelzett.
Tehát a szimbólum kép, jelkép, s mint tudjuk a jelképek a művészek fontos kifejezőeszközei. De a jelképek alkalmazása nem a művészek privilégiuma. Rengeteg szimbólum létezik: például vannak politikai szimbólumok (zászló, címer, nemzeti himnusz) vagy vallási szimbólumok (oltár, ikon, szentírás szövege), és persze a mindennapi élet egyéb területe is tele van szimbólumokkal.
Bármilyen dolog felruházható szimbolikus jelentéssel. A fehér galamb a béke közismert szimbóluma, ahogyan az oroszlán az erőt jelenti. Még az olyan elvont formák, mint a számok, is hordozhatnak önmagukon túlmutató jelentést. A szimbólum igazi jelentéséhez elvonatkoztatás útján jutunk, melyben fontos szerepe van az asszociációnak. Ez minden jelképre igaz. A művészetben ez csak azzal egészül ki, hogy itt egy jelkép egy valóságmozzanatot úgy jelenít meg, hogy az bizonyos esztétikai elveknek is megfeleljen.
Maga a nyelv is egy szimbólumrendszer, mely a tapasztalatok áthagyományozásának legfőbb eszköze. A régebbi korokban a képes beszéd, a jelképeken keresztüli közlés sokkal jelentősebb volt, szinte mindent képes jelbeszéden keresztül örökítettek át. A jelképes értelem megfejtése elvonatkoztatni képes látásmódot kíván meg. Az emberiség szellemi múltját képező különböző hagyományok egyes elemei - mint a természet körforgásához fűződő képzetek és szertartások, az évkör rítusai, a termékenységkultuszok, a jó és a rossz erők küzdelmének megélése és megjelenítése - olyan hasonlóságot mutatnak, hogy egyértelműen adódik ebből a következtetés: ezek egyetemes, örökérvényű törvényszerűségeket írnak le, jelrendszerei a világmindenség s benne az ember tudatának természetét képezik le.
A szimbólum a legmagasabb értelmében metafizikai, azaz "természeten túli" igazságokhoz vezet el, vagyis a hétköznapi valóságon túl megélhető igazságról szól. Az ember azért hozta tehát létre a szimbólumokat, hogy kifejezze velük a tudatosan megtapasztaltat, de másképpen kifejezhetetlent: az emberi tudatnak olyan állapotait és lehetőségeit, amelyre nincs szó, legfeljebb kép, jelkép - és ennek megértése már kulcs is lehet a megtapasztaláshoz.

Jung elméletében az emberi psziché: a tudat, a tudatelőttes, a személyes tudattalan és a kollektív tudattalan dialektikus egysége.
A gondolatokból és cselekvésekből összetevődő tudat mélyén van a tudatelőttes, amely szellemi képességek és emlékek formájában hozható felszínre, még mélyebben van az elfojtott vágyak tárháza (az egyéni tudattalan), amelyekbe alkalomszerűen tekinthetünk be. Az emberi psziché legmélyebb rétegén vannak azok az ősi képzetek, amelyeket az emberi tapasztalat évezredei formáltak, és amelyek nem idézhetők a tudatba, csak a szimbólumokban jelennek meg. Jung ezeket az ősi szimbólumokat archetípusoknak nevezte.
Az archetípusok egy időben képek és érzelmek. Az érzelmekkel töltött képek pszichikus energiára tesznek szert, dinamikussá és jelentőségteljessé válnak. Az archetípusok az élet részei - képek, melyek az érzelmek hídja révén szervesen kapcsolódnak az élő individuumhoz.

Amikor képletesnek ítélt világunk jelenségeit egyre lejjebb és lejjebb haladva jelekké és jelképekké bontjuk, látszólag távolodunk a valóságtól, ténylegesen azonban közeledünk hozzá. Az általunk használt betűk, a szavak, a számok, a különféle ábrák stb. mind-mind a valóság leképezéséből eredő szimbólumok és szimbólumsorozatok, melyek elősegítik kommunikációnkat, kultúránk fejlődését, végső soron pedig világunk jobb megismerését és megértését.

Geometriai szimbólumok:
négyzet: anyag, korlátozás, bezártság, merevség, szilárd alap
háromszög, felfelé mutató: szellem, tűz jel

háromszög, lefelé mutató: anyag, föld, víz jel
hatágú csillag (hexagramm): egymásba illesztett felfelé és lefelé mutató háromszög, kozmikus egyensúly
ötágú csillag (pentagramm), felfelé mutató: kitárt végtagokkal magát az embert jelképezi, hatalom, erő, a fehér mágus jele

ötágú csillag, lefelé mutató: bukás, a fekete mágia, az ördög szimbóluma, a hatalom rossz szándékú használata
kör: végtelenség, örök megújulás
kör, három egymásban koncentrikusan: test, lélek, szellem összhangja
kör, három egymásba kapcsolódó: a hármasság törvénye, összetartozása
kör, két egymásba kapcsolódó: szövetség, dúsítás

Számszimbólumok:

1: nyitottság, férfiasság, teremtés, fizikai erő, egyediség, merevség, határozottságra, győzelemre törekvés, vezetői hajlam

2: befogadás, érzékenység, nőiesség, lelki erő, romantika, művészi érzék, intuíció

3: kapcsolatteremtés, kommunikáció, információ átadás, büszkeség, változékonyság

4: határozottság, szilárdság, összpontosítás, akarat erő, komolyság, igazság, precizitás

5: kreativitás, játékosság, rugalmasság, kockázatvállalás, anyagi sikerek, szenvedély

6: művészi kreativitás, érzékenység, érzelmi biztonság, béke, nyugalom, védelem

7: határozottság, célirányosság, utazás, filozofikusság, misztika, egyéniség, vonzerő

8: pontosság, zártság, rejtélyesség, kiszámíthatatlanság, erős érzelmek, szellemiség, misztika, végtelen lehetőség

9: magasszintű szellemiség, romantika, erős akarat, öntudat, szenvedély, tehetség, misztika

Okkult és vallási szimbólumok:

pentagramm: Az ötágú csillag fontos szimbólum a mágiában. A szellemnek alávetett négy elemet is jelképezi. Használata általános a fehér mágiában. Nem tévesztendo össze a pentákulummal. Ez csak egy ötágú csillag, kör nélkül.

pentákulum: Wicca jele. Szokták boszorkánycsillagnak is hívni. Körbezárt, csúcsával fölfelé mutató ötágú csillag. A lefelé mutató csillag a sátánisták kedvelt szimbóluma is, a kereszténységgel szembenállást próbálják vele érzékeltetni. A fölfelé mutató csillag a szellemi magaslatok irányába törekvést szimbolizálja, a lefelé mutató az alvilág sötét eroit szólítja meg.
fordított pentagramm: A gonoszt vonzza; a fekete mágia jele, a sátáni kosfej (Baphomet) redukciója, megjelenítése.

nero-kereszt: A hatvanas években mint a béke szimbóluma volt ismeretes, ám napjainkban a heavy-metal rajongók és az okkultisták vették használatba, mint megtört keresztet, keresztényellenes jelképként.

svasztika: A lét tüzes körforgását, a halál labirintusában bolyongó lények elvakultságát ábrázolja. Fordított, balsodrású ábrája az útvesztő és a kataklizma (pusztító erejű társadalmi fordulat) jele.

az anarchia jele: A tekintély tagadása. Sok fiatal használja ezt, amikor az okkultizmus felé fordul, hogy kimutassa a tekintély megvetését. A vandalizmus és a sátánizmus jeleként is rajzolják

háromszög: Mágikus cselekményekhez használják, varázslás és démonok megidézése céljából. Ide tartozik a piramis, mint a varázsló erők vélt forrása.
fordított háromszög: A lefelé mutató hegyű egyenlőszárú háromszög a Sátán-elv ábrája, a fekete mágia jele, az elsötétülés jelképe.
sátán-S: Ezt a jelképet használták a hitleri SS náci-csoportok.
lefelé fordított kereszt: A keresztények keresztjének elutasítása.

Kereszt:
Általános jelkép értelmében különböző formái díszítőelemként illetve jelekként a kereszténység előtti és azon kívüli világban is megtalálhatóak. A két egymást metsző vonal - amely a csillag leegyszerűsített formája - a kozmikus rend, az égiek ősi jele a történelem előtti időkben, amelyet bajelhárító, vallásos-mágikus tartalommal is felruháztak. A kereszt az ellentétek egységének a képe: szárainak találkozási pontja a végesre, a befejezettre; szárainak az iránya viszont a végtelenre, a befejezetlenre utalnak. A körbe belerajzolt kereszt a teljesség, ill. az isteni és az emberi, az élet és a halál találkozásának, ill. az élet győzelmének a szimbóluma. Egyszerűsége miatt a környező világ formáiban minden kor embere felismerte, hogy keresztre emlékeztet a négy égtáj, a kiterjesztett szárnyú madár, a zászló, a mérleg, a kard, az úszó emberi test, a hajó, az árboc, a horgony, a hárfa, az eke és még sok minden más is. Ezáltal jelképezhet égitestet, szelet, vihart, fát, embert, állatot, eszközöket; és ezáltal lehet az áldás, ill. az átok jele is. A sémita ábécé a tau (mint tau-kereszt) az iratokat hitelesítő aláírásként is szerepelt - sőt, az Egyház főpapjai mind a mai napig használják, kissé módosult formában - s az írásbeliség kialakulásával szintén a személy nevét, és ezzel magát a személyt helyettesítő írásjel lett.

Érdekességek a szimbólumok írásban való megjelenéséről:
Nem szabad elfelejteni, hogy a kézírásban megjelenő szimbólumok inkább érdekességek és ezek alapján az író személyiségére tett megállapítások, az esetek nagy százalékában nem megalapozottak.

Jól kivehető a két szem, a két fül és a száj. "Mindent látok-mindent hallok"

180 fokos elforgatás után
A szimbólumok "felfedezéséhez" gyakran elengedhetetlen az íráshordozó megfelelő mértékű szögbeni elforgatása. A jobb oldali ábrán az aláírás 180 fokos elforgatása látszik. Egy emberi fej kitátott szájjal és csodálkozó, ámuló tekintettel figyel egy előtte elrepülő lepkét. Valósággal rácsodálkozik az őt körülvevő természetre, világra.

Az alsó zónában megtalálható végtelen jel a kimeríthetetlen testi vágyat szimbolizálja.

Olló mely a köztünk "Én" és "Te" közötti kapcsolatot végérvényesen kettévágja.

Térdét behajlító kezeit előrenyújtó emberke. Mintha egy íróasztalnál ülne, ahol napi teendőinek nagyrészét végzi.

Szív az alsó zónában szerelem és testiség egybeforrása.

180 fokos elforgatás után
Horgászzsinór és egy horog. Türelmes vagyok és csak a megfelelő "áldozatra" várok.

Szignószerű névaláírás, amely kardformát képez. Jól látható a markolat és az ahhoz kapcsolódó penge. Megvédem magam az ellenem irányuló veszélyektől.

Emberi fej rajta egy fülhallgatóval. A zene szeretetének egy megjelenési formája.
(Chuck Berry, világhírű zenész)

Színpad és a rajta álló "sztár". Karját magasba nyújtva megköszöni a tapsot.

Szánkóban ülve, szinte siklik az élet forgatagában. Simulékony, rugalmas személyiséget takar.